Elkaszálják Magyarországot
Magyarország nem tett elegendő lépést, hogy időben és fenntartható módon korrigálja túlzott költségvetési hiányát – ismertették az Európai Bizottság álláspontját szerdán. A testület által vizsgált másik négy állam, Belgium, Ciprus, Lengyelország és Málta a bizottság véleménye szerint viszont elegendő erőfeszítést tett. (A hiánycélt ezeknek az országoknak kellett 2011-re, illetve 2012-re elérni.)
A bizottság ezért azt javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának, mondja ki, hogy Magyarország nem tett eleget azért, hogy fenntartható módon az uniós előírásnak megfelelően három százalék alá vigye a költségvetési hiányt. Erről a pénzügyminiszterek tanácsának legközelebbi ülésén dönthetnek. Ezután a bizottság új ajánlásokat tesz Magyarországnak a költségvetési hiány csökkentése érdekében. A többi négy országgal kapcsolatban a bizottság nem viszi tovább az ügyet, de folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetés alakulását.
A bizottság emlékeztet rá, ez az első alkalom, hogy a "hatos csomagnak" is nevezett új eszközeit latba veti a pénzügyi stabilitás érdekében. (A tavaly decemberben elfogadott irányelv szerint a középtávú adósság- és deficitcélokat elérni nem tudó euróövezeti országok a GDP 0,2 százalékát elérő letét elhelyezésével sújthatók.) Olli Rehn pénzügyi biztos a közlemény szerint leszögezte: a pénzügyi stabilitás érdekében elengedhetetlen a fiskális fegyelem, ezért eltökélt abban, hogy a hatos csomag eszközkészletét használni fogják.
A manyup-pénzek nélkül hat százalék lenne a hiány
A magyar intézkedések ellenére sem fenntartható a hiánycél – indokolta Olli Rehn pénzügyi biztos az öt ország elleni túlzottdeficit-eljárásról szóló sajtótájékoztatóján, miért emeli egy szinttel feljebb a bizottság Magyarország ügyét.
Magyarázatában a biztos elmondta: bár Magyarország idén 3,5 százalékos költségvetési többletet tud elkönyvelni, ám ezt az egyszeri bevételek miatt tudja csak megtenni. Kiemelte a nyugdíjpénztári vagyon elnyelését, amely a GDP több mint 9 százalékát teszi ki. – Enélkül hat százalékos lenne a hiány. Ezt nem tekinthetjük fenntartható korrekciónak – közöle a finn biztos.
Ezt alátámasztandó Rehn kiemelte: 2012-ben már majdnem három százalék fölé emelkedne a hiány, hogy ez nem történik meg, az előrejelzések szerint a szektoriális adóknak köszönhető, amelyek a GDP csaknem egy százalékát teszik ki. 2013-ban viszont már biztosan az unió által előírt három százalék fölé emelkedik a költségvetési hiány. A bizottság most a pénzügyminiszterek tanácsához fordul (ez a fórum legközelebb január 24-én ülésezik), hogy hagyják jóvá a bizottság megállapítását, mely szerint Magyarország nem tett elegendő lépést a hiány fenntartható csökkentése érdekében. A tanácsi kör után a bizottság újabb ajánlásokat foglamazhat meg Magyarország felé, de javasolhatja a kohéziós alapok kifizetésének teljes vagy részleges felfüggesztését is – ami 2013 januárjától léphet érvénybe. Szakértők jelezték: a kohéziós alapok hatása a gazdasági növekedésre legfeljebb 1,7 százalék lehet, így ez lehet a felfüggesztések maximális aránya.
Rehn hangsúlyozta: a probléma nem új, és nemcsak a mostani kormány hibája, hanem különböző politikai színezetű kormányok lépéseinek eredménye. Jelezte: a magyar emberek érdeke, hogy az ország pénzügyei rendben legyenek, hiszen a fenntartható államháztartás elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a Magyarországgal szembeni bizalom megerősítéséhez. Rehn emlékeztetett arra is, 23 tagállammal szemben van folyamatban túlzottdeficit-eljárás.
Utolsó figyelmeztetés: három törvény visszavonását várják
A bizottság a biztosok következő ülésén, 17-én dönt arról, hogy indítanak-e kötelezettségszegési eljárást a bírák nyugdíjaztatása, az adatvédelmi hivatal függetlenségének és a jegybank függetlenségének ügyében – közölte szerdán a bizottság szóvivője, Pia Ahrenkilde Hansen. A bizottság jogi elemzése csak jövő hétre fejeződik be ezekben a kérdésekben. Azt vizsgálják, hogy a kifogásolt törvények összhangban vannak-e az uniós joggal. A magyar hatóságok tíz nappal ezelőtt küldték meg a jogszabályokat, ezek elemzése időbe telik, de a szóvivő szerint a szakértők rekordtempóban dolgoznak.
A bizottság erős politikai ünezetet is küldött Magyarországnak a nyilatkozatban: a jog uralmán, a sajtószabadság tiszteletben tartásán, demokratikus alapelveken és alapjogokon alapuló stabil jogi környezet a legjobb garancia a polgárok, a partnerek, illetve befektetők bizalmára.
A bizottság szerint az ügy leggyorsabb megoldása az lenne, ha a magyar hatóságok maguktól változtatnának a kérdéses jogszabályokon. A szóvivő szerint most a labda a magyar térfélen van.
