Lépéseket tettek azok az európai uniós tagállamok – köztük Magyarország – az államháztartási hiány további csökkentésére, amelyektől az Európai Bizottság a múlt hónapban kért tájékoztatást ezzel kapcsolatos terveikről – jelentette ki Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos tegnap Brüsszelben abból az alkalomból, hogy kedden életbe lép a pénzügyi fegyelmet szigorító hatos csomag.

Rehn november elején öt olyan országnak – köztük Magyarországnak – küldött levelet, amelyeknek elvileg idén, illetve jövőre kéne a költségvetési hiányukat három százalék alá csökkenteni. A levélben fenntartható kiigazításokat kért a finn biztos. A részletes, forrásaink szerint „határozott hangú” dokumentumban Rehn tulajdonképpen azt közölte a magyar gazdaság irányítóival, egy hónapjuk van arra, hogy tartósan meggyőző számokat produkáljanak.

A bizottság szerint a jelenlegi politika alapján Magyarország nem teljesíti a konszolidációs célokat, hiába sikerül a hiányt idén 3 százalék alá nyomni. Mivel ez uniós csatlakozásunk, 2004 óta nem sikerült, Magyarországgal szemben túlzottdeficit-eljárás van érvényben, amely végső soron a kohéziós alapokból nyújtott támogatások felfüggesztését is jelenhetné – igaz, erre soha nem volt még példa.

Most azonban a gazdasági szigor az unió mantrája. A magyar gazdaságpolitika – mondhatjuk – amúgy is a bizottság bögyében van: a szektoradók, a nyugdíjreform, a végtörlesztés ilyen vagy olyan formában már megfordultak a bizottság napirendjén vagy célszerűség, vagy jogszerűség szempontjából.

Úgy tudjuk, Budapest csütörtökön küldi meg a választ Olli Rehn biztosnak. A bizottság januárban dönt, milyen lépést javasolnak az országoknak, döntés a gazdasági és pénzügyminiszterek január 24-i ülésén születhet.

Több forrásunk is azt állította, megvan rá az esély, hogy a bizottság szankciók alkalmazását, azaz a kohéziós alapokból történő támogatások, kifizetések felfüggesztését javasolja majd. Ugyanakkor forrásaink elismerték, a bizottság tudatában van annak, politikailag elég rosszul venné ki magát, ha ezt a szankciót a történelemben először abban az évben használnák, amikor a kérdéses tagállam egyébként hozza a költségvetési célszámot.

Azt ugyanis a bizottság is elismeri, hogy a 2012-es deficit három százalék alatt, 2,8 százalékon várható. A vita 2013 körül forog. Magyarország arról próbálja meggyőzni a bizottságot, hogy – ellentétben a brüsszeli előrejelzéssel – a költségvetési hiány nem fog 3,7 százalékra visszakúszni két év múlva. Úgy tudjuk, Brüsszelben a megfelelő eszközt keresik: azon megy a tanakodás, hogy a szankciók lennének-e célravezetők, vagy inkább a készenléti alappal kapcsolatos tárgyalások során kellene szigorú feltételrendszert felállítani hazánkkal szemben.

Számonkérhető a hatos csomag
Hatályba lépett az úgynevezett „hatos csomag”: a jogszabályok megerősítik a belső államadósság GDP-hez viszonyítottan 60 százalékos felső küszöbét és az államháztartási hiány 3 százalékos maximumát. A középtávú adósság- és deficitcélokat elérni nem tudó euróövezeti országok a GDP 0,2 százalékát elérő letét elhelyezésével sújthatók, a szankciók ráadásul csak a tagországok minősített többségű szavazásával akadályozhatók meg. A letét további tartós szabályszegés esetén bírságba mehet át. Rehn megerősítette, hogy a végrehajtó testület azonnal alkalmazni kívánja az új jogszabályok adta lehetőségeket. A 27 tagország közül 23 jelenleg is túlzottdeficit-eljárás alatt áll.