Elhatárolódott a forinttól a kormányfő
Mintha nem izgatná a kormányt és a jegybankot a forint gyengülése. A Lámfalussy-konferencián a miniszterelnök megismételte ugyanazt, amit reggeli rádióinterjújában mondott: a kormánynak nincs dolga az árfolyammal.
A kormány két dolgot tehet a forintárfolyam érdekében: stabil gazdaságpolitikát folytat, és rendben tartja a folyó fizetési mérleget valamint külkereskedelmi mérleget - jelezte Orbán Viktor. Úgy értékelte, hogy mindkét célt teljesítették: mindkét mérleg stabil, és többletet mutat, a költségvetési hiány pedig tartósan három százalék alatt van és ez így marad az idei választási évben is. Ilyenre a rendszeváltás óta nem volt példa – tette hozzá.
A piacnak ez nem volt elég, a forint árfolyama folyamatosan gyengült a beszéd után. A kormányfő ugyan igyekezett a független jegybank jelszavával nyugtatni, de ez nem sikerült túl jól. A kamatpolitika a jegybank belügye, a feltörekvő piacok kormányainak pedig távol kell tartaniuk magukat az árfolyampolitikától, feladatuk a stabil pénzhez szükséges gazdaságpolitika megteremtésére szorítkozik – közölte a kormányfő.
Korábbi jobbkeze, a konferenciát megnyitó Matolcsy György jegybankelnök sem mondta el, hogy a jegybank reagál-e valamit a jelenlegi helyzetre. Arról beszélt azonban, hogy olyan időket élünk, amikor a kormányoknak és jegybankoknak nagyon szorosan együtt kell működni, össze kell fogni. Magyarországon a kormány és a jegybank új vezetése "kéz a kézben" együtt dolgoznak - fogalmazott. Kiemelte: az Európai Unió összes tagállamának végső soron kötelező lesz belépni az eurózónába, bevezetni az eurót, azonban meg kell fontolni, mikor kell ezt megtenni.
Orbán ezt azzal igyekezett tompítani, hogy az idő túllépett azon a doktrinán, ami a kormány és a jegybank közötti teljes függetlenségról szólt. Régen az volt az elvárás, hogy ha egy miniszterelnök jegybankelnököt lát, menjen át a túloldalra. Orbán szerint volt olyan idő, amikor a rossz gazdaságpolitikát jegybanki segítséggel lepleztek el. Ez helytelen, senkinek sem lehet az érdeke - húzta alá a miniszterelnök, aki szerint a kormány és a jegybank között együttműködés szükséges. Ahol ez nincs meg, ott a kormány egy fontos visszajelzéstől fosztja meg magát.
Orbán szólt Európa válságáról, hat pontba szedve össze a kilábaláshoz és a versenyképesség javításához szükséges elengedhetetlen teendőket. Elsőként az euróövezet pénzügyi stabilitásának megteremtését említette. Enélkül elképzelhetetlen a versenyképesség-javítás.A közös pénz közös költségvetést, közös kormányzást, közös szociálpolitikát igényel au eurózónán belül.
A második annak elismerése, hogy az eurózónán kívüli tagállamok teljes gazdaságpolitikai szabadságot élvezzenek. A saját, nemzeti gazdaságpolitika mix kialakításához való jogot el kell ismerni.
Harmadikként szólt a EU-tagállamok körében érzékelhető "bővítési fáradtságról", amikor is a régi tagok a hátuk közepére kívánják az új jelentkezőket. Ezen változtatni kell, példaként a balkáni országok felvételének szükségességét említette, ami mindkét félnek elemi érdeke. Orbán meggyőződése, ha a rendszerváltás után felvették volna a közép-európai országokat az unióba, akkor sokkal felkészültebben, erősebben nézhettek volna szembe a 2008-as világválsággal
Negyedikként az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás szükségességét húzta alá. Ha az EU nem lesz erre képes, akkor aligha tudjuk pozícióinkat fenntartani versenytársainkkal szemben. A nemzeti sajátosságok elfogadtatása fontos ugyan, de Magyarországnak érdeke a kereskedelmi kapcsolatok erősítése.A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a magyar külkereskedelmi többletet harmadik éve sokmilliárd eurós többlet jellemzi, ami arra utal, hogy számunkra kifejezetten előnyös kereskedelmi lehetőségek kiszélesítése.
Az orosz kapcsolatok újrarendezése jelenti Orbán ötödik pontját. A magát az antikommunista nemzedék tagjaként jellemző kormányfő szerint pragmatikus alapokon kell újjáépíteni viszonyunkat az oroszokkal, energiaforrásaikat optimálisan be kell illeszteni az európai vérkeringésbe. Az újratervezés elkerülhetetlen – szögezte le Orbán Viktor.
A hatodik pont is kapcsolódik az oroszokhoz, hiszen az energiáról szól. Az Egyesült Államokban kétszer-háromszor olcsóbb a gazdaság szereplői számára az energia, ami hatalmas versenyelőnyt jelent számukra. De a energiaforrásokban nem dúskáló Kína, valamint Oroszország is jócskán Európa előtt jár ebben a tekintetben. A cél a kormányfő megfogalmazása szerint amerikai szintre levinni az energiaárakat, hogy Európa versenyképessége ezzel helyreállhasson. A politikai stabilitás, a fejleszthető tudás és munkaerő mellett az energia e téren a harmadik legfontosabb tényező.
Ami Magyarországot illeti, Orbán előadásában hangsúlyozta: fantasztikus utat járt be az ország, ha azt nézzük, honnan indultunk. A 2008-as válság kirobbanásakor Magyarország volt az első, amelyet a pénzügyi összeomlás szélére került, s ahonnan az IMF lélegeztetőgépe mentette ki. Az új kormány a nemzeti hatáskör növelését választotta a szuverenitás feladása helyett és ez sikerre vezetett.
Újjászervezték az országot és növelték a versenyképességet. Magyarország nem védett a válság következményeivel szemben, időnként megbillentik – utalt Orbán a forintpiaci helyzetre.De ha ez a kormány folytathatja a választások után, akkor felívelő, fejlesztési korszakra készülhetünk – zárta beszédét a kormányfő.
