Eldőlt, az államé lesz a negyedik mobilszolgáltató
Minden úgy történt a frekvencia-árverésen, ahogy azt két hete megírtuk: a Magyar Posta Zrt.-Magyar Villamosművek Zrt.-MFB Invest Zrt. konzorciuma lesz a negyedik mobilszolgáltató a magyar piacon, miután megnyerte a 900 megahertzes frekvenciasáv 5 megahertz szélességű egybefüggő "A"-blokk árverését.
A konzorcium ajánlata tízmilliárd forint volt, ez pedig megegyezik a kikiáltási árral. Nem is volt szükség további licitekre, hiszen a két másik jelentkező (RCS&RDS és a Viettel) adminisztratív indoklású kizárását követően az állami konzorciumnak nem volt versenytársa. A 900 megahertzes sáv mellé a nyertes konzorcium az 1800 és a 2100 Mhz-es sávokban is elnyert tizenöt-tizenöt megahertznyi sávot, evvel pedig a jelenlegi szolgáltatókéhoz hasonló szerkezetű frekvencia-készleten indíthat szolgáltatást.
A konzorciumnak 15 napon belül kell befizetnie a megajánlott díjat a költségvetésbe. A hálózatkiépítést még ebben az évben elkezdik, s 2014 végéig az összes, harmincezer főnél nagyobb lélekszámú települést le kell fedniük. Az elnyert frekvenciákat nem adhatják el eddig az időpontig, ugyanakkor a konzorciumi tagok az üzletrészüket eladhatják 2014 vége előtt is, akár részben, akár egészben. A vevő nem lehet olyan társaság amely már jelen van a mobilpiacon.
Bevételek: a 43 valójában 33?
Az NMHH közlése szerint az árverésen a pályázók 43 milliárd 875 millió 975 ezer forintot ajánlottak a frekvenciákért. Ez igaz, azonban az NMHH tájékoztatásában nem szerepel, hogy mindez csak 33 milliárd 875 millió 975 ezer forint bevétel a költségvetésnek, ugyanis a száz százalékban állami tulajdonú cégekből álló konzorcium 10 milliárd forintos költségvetési befizetése a büdzsé számai szempontjából "neutrálisak", magyarul nem növelik az állam bevételeit. (Hiszen ezt az összeget osztalék formájábabn egyébként is befizették volna.)
Míg az állami cég a csomagért tíz milliárdot fizetett, addig a piaci szereplők ennek töredékéért, két megahertznyi 900-as blokkért nagyságrendekkel többet fizettek: a Vodafone 15 míg a Magyar Telekom 10 milliárdot, a Telenor pedig hétmilliárdot fizetett, egy az előző kettőnél tíz százalékkal kisebb blokkért. Az NMHH képviselői a tájékoztatón újságírói kérdésre nem mondták meg, hogy 1999-ben a mostanihoz hasonló csomagért (2100-as blokk nélkül) mennyit fizetett a Vodafone-t alapító konzorcium, amelynek anno szintén tagja volt a Posta. Előbb úgy tettek, mintha nem tudnák, végül azt mondták, hogy szerintük ez nem lényeges kérdés, mert az alma körtével való összehasonlítását eredményezné, ezért a kérdésre nem is válaszoltak.
Azt azonban elmondták: tisztában vannak a díjak aránytalanságával, de ez "tudatos", hiszen "nem lehet ugyanazt az árat kérni egy már hálózattal és ügyfélbázissal rendelkező cégtől, mint egy olyantól, amely mindezzel nem rendelkezik". Vagyis, a hatóság mintegy ösztönzőként is kezeli az árat. Kérdésre elmondták: mivel árverés volt, nem vizsgálták, sőt nem is ismerték a pályázó üzleti tervét. Arra a felvetésre, hogy ha nem megvalósítható a terv, akkor a veszteség állami cégek általi finanszírozása felvetheti a Malév-hez hasonló tiltott állami támogatások tilalmát - érdemben nem reagáltak.
Lesz belső roaming
Amíg az új cég kiépíti a megfelelő hálózatát, addig a meglévők a hálózatukat kötelesek bérbe adni annak. Az árat a feleknek egymás között kell meghatározniuk, mint az NMHH illetékese fogalmazott, abba a hatóság csak akkor fog beavatkozni, ha a szereplők maguk nem tudnak megállapodni. Arra a felvetésre, hogy az állam immár szabályozóként és tulajdonosként is jelen van a piacon, azt válaszolta a hatóság, hogy az EU elvárása, hogy e két szervezet egymástól teljesen független legyen, így ebben nem látnak semmilyen problémát. Nem látja azonban mindenki így: a hatóságtól nemrégiben távozott az ügyben illetékes, s a tendert még ősszel elővezető főosztályvezető, aki a hírek szerint távozását pont azzal indokolta, hogy az állam ilyen szerepvállalásával nem tud azonosulni.
A negyedik szolgáltató belépésétől egyértelműen a versney élénkülését és a piaci részesedések változását várja a hatóság. Míg utóbbi bizonyosan teljesülni fog, az előbbi akkor is teljesült volna, ha nem állami a negyedik piaci szereplő, vagy ha nem is épül negyedik hálózat. Nemrégiben ugyanis két virtuális mobilcég indulását is bejelentették, a Tesco és a Lidl is indít szolgáltatást, a jelenlegi cégek hálózatát használva. Egyes vélemények szerint ugyanakkor pont a mobiltender volt az az ösztönző, amiért a jelenlegi szolgáltatók végül beengedték a virtuálisakat a piacra – korábban ugyanis ettől éveken keresztül elzárkóztak.
Mint korábban megírtuk: az első két évben százmilliárd forintot meghaladó, az első hét évben pedig 350 milliárdot emészthetnek fel a beruházási és a működési költségei a cégnek. Az üzleti eredményt lehetetlen megjósolni, de a konzorcium indulásáról határozó döntések előkészítő anyagai számoltak a sikertelenséggel és azzal, hogy 2015-ben esetleg szükségessé válhat a negyedik szolgáltató eladása.
