Aligha írják jóvá az idén a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket az egyéni nyugdíjszámlákon – ebben az évben a nyugdíjszámlák kialakítására is nehezen kerülhet sor. Egyelőre ugyanis csak az uniós forrást biztosították ahhoz, hogy legyen olyan informatikai rendszer, amely képes ilyen számlákat kezelni. A legjobb esetben a rendszert ősszel kezdhetik el kiépíteni, ám valószínűbb, hogy erre csak az év vége felé kerül sor. Ezt követi az adatok feltöltése: évek is eltelhetnek, mire a magánpénztári befizetéseket jóváírják, ehhez ugyanis adategyeztetésekre lesz szükség. Ami e nélkül meglesz, az az idei befizetések kimutatása – ezt azonban már most is megnézheti az, akinek van ügyfélkapus bejelentkező kódja.

Április elején kisebb vihart okozott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, amikor az ATV-ben azt mondta: a nyugdíjrendszer változásai nem teszik indokolttá, hogy jóváírják a korábbi magánpénztári befizetéseket az egyéni számlákon. Arra utalt: az új szabályok szerint az egyéni számlás rendszerben csak a 2013-tól befizetett járulékokat kell nyilvántartani. A nyilatkozatból parlamenti vita és közfelháborodás lett, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője így másnap bejelentette: a nyilvántartás csak az első lépés, ám már 2013-ban jóváírják a magánpénztári befizetéseket az új egyéni számlákon. 

Most azonban úgy néz ki, mégis Vargának lett igaza. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján kedden jelent meg az a felhívás, amely az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak (ONYF) szól: 1,3 milliárd forintot biztosítanak a számára uniós forrásból, hogy a számlák rendszerét kialakíthassa. A felhívásban le is írják, mire kell a pénz. 

Az ONYF saját forrásból készíti el a 2013 utáni befizetéseket nyilvántartó rendszert – ez szükséges ahhoz, hogy a jogszabályoknak megfeleljen. Ez a mai, az ügyfélkapus bejelentkezéssel elérhető nyilvántartás lehet, de az új, milliárdos rendszer sem tud majd ennél sokkal többet. A leírás szerint az új nyilvántartásnak külön honlapja lesz, a nyugdíjbiztosító irodáiból is elérhető lesz majd az adatbázis, ha ezt az ügyfél kéri, sőt: az adóbevallások beérkezését követően alkalmas lesz arra, hogy éves adategyeztetést bonyolítsanak vele.

A nyilvántartás ugyanis az adóhatóságnak leadott munkáltatói bejelentéseken alapul majd, vagyis a hitelesítésre szükség van: mindenkinek meg kell majd néznie, megfelelően valott-e róla a cége. Erre először 2014-ben kerül majd sor. Nem ennyire bonyolultan, de hasonló adategyeztetést egyébként már 2001-ben is végzett az első Orbán-kormány – nem sok eredménnyel. A dolgozók ugyanis általában nem tudják, mekkora járulékot kellett volna befizetni utánuk, ők a bruttó fizetésükkel vannak tisztában. Ezt az adatot ugyanakkor nem feltétlenül látják most sem a rendszerben.

Az 1,3 milliárdos projekt harmadik lépcsője az, ami az egyéni nyugdíjszámlák létrehozását megalapozza. Az ONYF 2013-as nyilvántartását egyrészt alkalmassá teszik arra, hogy a korábbi elektronikus adatokat is feldolgozza, másrészt ezeket fel is töltik majd – de csak lassan. A projektleírás tartalmazza azt, amit eddig is lehetett tudni: a korábbi adatokat visszamenőleg is egyeztetni kell. Igazi egyéni számlákról csak ezen egyeztetések végén lehet beszélni. Mint arról beszámoltunk, a nyugdíjbiztosító idén kezdte el ezt a munkát, és várhatóan jövő év végén végez az 1955 és 1959 között születettek adatainak egyeztetésével. Az új informatikai rendszertől az egyeztetések gyorsulását is várják, ha ugyanis ezzel az ütemmel haladnának, 2030-ra jutnának el azokig, akik 1999-ben álltak munkába. (Róluk már biztosan van teljes körű elektronikus adat is).

És ugyan az igazi egyéni számlák létrehozása nélkül semmi értelme a magánpénztári befizetések jóváírásának, de erre azért az új rendszer alkalmas lesz. Így ugyan a magánpénztári befizetések sokszor önmagukban állnak majd – de a politikai ígéret teljesíthető lesz. Ám valószínű, hogy nem idén.

Az uniós pályázati kiírás szerint ugyanis a porjekt lezárása 2014. június 30-án várható, vagyis nem ebben az évben. Ez is szűk határidőnek tűnik azonban: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívása ugyanis csak annyit jelent, hogy megvan a pénz. Most az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak kell egy olyan megvalósíthatósági tanulmánnyal alátámasztott, a részleteket tartalmazó pályázati anyagot készítenie, amely képes kiállni az uniós próbát. Erre egy hónapjuk van, ezt követi a bírálat, ami szintén nem néhány napig szokott tartani. 

De akkor is nehéz az idei megvalósítás, ha ezt a két-két és fél hónapos időszakot sikerül néhány hétre leszorítani. Az uniós forrás elnyerése után ugyanis az informatikai munkát közbeszerzésen kell meghirdetni. Ez újabb hatvannapos pályázati idő – ha uniós beszerzést kell lebonyolítani (értéke alapján ez valószínű), akkor még ezt megelőzően további feladatok vannak hátra, mint például a minőségbiztosító időrabló bevonása. A legegyszerűbb közbeszerzéssel számolva is minimum három hónap telik el a szerződéskötésig.

Vagyis: megfeszített munkával akár ősszel el is kezdődhet a rendszerfejlesztés, valószínűbbnek tűnik azonban, hogy az idén erre már nem kerül sor. Persze elképzelhető, hogy az elektronikus útdíjrendszer kiépítéséhez hasonlóan ez is nemzetbiztonsági szempontból kiemelt beruházás lesz, és így tovább lehet faragni a határidőkből.