Csak a cégeknek csökken a húsáfa
Az élő- és a félsertés általános forgalmi adója 5 százalékra csökken 2014. január 1-jétől a jelenlegi 27 százalékról - jelentette be az MTI tudósítása szerint a kormány szerdai döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Azt közölte: az áfacsökkentés hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez, az érintett vállalkozások versenyképességének növeléséhez. Fazakas azt közölte: a mostani döntés az élelmiszerek áfacsökkentésének első lépése, és nem tartotta kizártnak, hogy jövőre további mérséklések is lehetnek.
A kormányzati módosítást már be is nyújtotta a Parlamentnek a Költségvetési Bizottság. E szerint a kedvezményes áfa-körbe öt termékcsoport kerül: ez az élő és a félsertések különböző fajtáit írja körül. A lépés így azoknak kedvez csupán, akik élő disznót vagy félsertést vásárolnak - vagyis a hentesnél nem lesz olcsóbb a darabolt nyershús, ahogyan a párizsi sem. Nem lesz része a mostani lépésnek a baromfi-ágazat sem, pedig a szereplők itt is szerették volna elérni az áfacsökkentést. Az ágazati terméktanács csütörtökön ki is adott egy közleményt, amely arról szól: létfontosságú volna az áfacsökkentés, mivel visszaszorulna a feketegazdaság, csökkenne az import, a hazai termelés versenyképessége pedig javulna.
A húsipar bő két éve lobbizik az áfa csökkentéséért, ám a pénzügyi kormányzat mindeddig vonakodott a lépéstől, amely akár több tízmilliárdos lyukat is üthetett volna a büdzsében. Az ipar szerint a feketegazdaság visszaszorulása ezt a kiesést pótolná - később ezt az érvet vette át az áfa-csökkentés mellett kardoskodó vidékfejlesztési tárca is. A kormány azonban eddig csak újabb és újabb tanulmányokat és hatásvizsgálatokat kért az ügyben, döntés még az idei adótörvények parlamenti benyújtásakor sem született. Egész eddig úgy tűnt, az áfacsökkentés el is marad - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter többször utalt rá, hogy a kérdés összetett. Az uniós szabályok szerint ugyanis nem lehet csak egyetlen termékfajta áfáját csökkenteni, mert az versenyelőnyt jelenthet. A kockázat az, hogy ha az élősertés és a féldisznó áfáját csökkentik, nem kell-e majd ugyanezt megtenni a vágómarhák, az élő baromfi vagy a halak esetében is.
A jelenlegi tervezet az ágazati szakértők szerint csupán annyit ér el, hogy a termelőknek már nem éri meg feketén eladniuk az árujukat: a lebukást senki nem fogja kockáztatni öt százalékos árelőnyért, míg 27 százalékos áfánál bőven megéri a rizikó. A hivatalos feldolgozók így nagyobb kínálatból tudnak majd válogatni, nem kell versenyezniük a feketefelvásárlókkal. Számukra további - igaz egyszeri - könnyebbséget is jelent az intézkedés, az átálláskor ugyanis a 22 százalékos áfa-különbözet likviditási helyzetüket, tőkehelyzetüket fogja javítani (közvetlen nyereséget ugyanakkor nem hoz a számukra). Mivel ők a mostaninál kisebb forgalmi adót fizetnek a termelőknek kevesebb áfát kell finanszírozniuk forgótőkéből, amíg el nem tudják adni a készterméket. Ez utóbbi egyébként az, ami megjelenhet majd - esetleg - az árakban. Legalábbis Fazekas Sándor bejelentése szerint. Ugyanakkor az ágazat szereplői szerint a hatás elhanyagolható, egyébként pedig ők most is veszteséggel küzdenek, így legfeljebb a deficitük mérséklődhet valamelyest, az áraik aligha.
Fazekas bejelentéséből az is kiderül, hogy a költségvetésben nem számolnak kieséssel az intézkedés kapcsán - ő azt mondta a feketegazdaság fehéredése pótolja a csökkentésből adódó (szerinte tízmilliárdos) kiesést. Mivel azonban a végfogyasztók viszonylag kevés féldisznót és elősertést vesznek valójában a kiesés elhanyagolható (a termelők, feldolgozók, kereskedők valójában ugyanis nem fizetnek áfát, az náluk átmenő tétel). Az áfa-csökkentést a baromfi vagy a halágazatra éppen azért kockázatos kiterjeszteni egyébként, mert itt az élő- vagy nem feldolgozott hús fogyasztói vásárlása nagyobb arányú, vagyis valós költségvetési kiesést is okozna.
Fontos, jó irányba tett lépésnek nevezte Éder Tamás a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke - illetve a a Csányi Sándor, az OTP Bank-vezér élelmiszer-ipari érdekeltségeit összefogó Bonafarm-csoport Bonafarm szóvivője - a vidékfejlesztési tárca mai bejelentését. Hangsúlyozta azonban: a fogyasztói árakat semmilyen érdemi módon nem fogja befolyásolni az élősertés és a félsertés áfájának a csökkentése. A húsfeldolgozó cégek ugyanis a nettó ár alapján számolnak el a termelőkkel, a kész feldolgozott terméket pedig továbbra is 27 százalékos áfával adják tovább. (Hasonlóképpen a bolti tőkehúshoz, mivel a darabolt húsért is továbbra is 27 százalékos áfával megnövelt árat kell, hogy kifizessék a vásárlók.)
Éder Tamás szerint a lépésnek köszönhetően a sertéspiacról eltűnnek a feketézők – 5 százalékos áfa mellett már nem érdemes csalni – ami a feldolgozónak is kényelmesebb és kiszámíthatóbb helyzetet teremt. Éder reméli, hogy ez valóban csak az első lépés amit más hasonló intézkedés fog követni.
A korábban aktív – 2012 júniusában a Bunge Zrt. és a Bonafarm által alapított – „Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának csökkentéséért” szervezet vezetője, Torba Tamás úgy látja: az öt százalékra csökkentett áfával a kormány átesett a ló túloldalára. Míg egyik oldalon 27 százalékos, világcsúcstartó áfánk van, addig az öt százalékos áfa viszont a költségvetés számára jelent luxust. Ugyanakkor szerinte a feketézést az egyik területről áttereli a többi ágazatra.
A Bonafarm-csoportot is magába foglaló fórum az Ernst & Young tanulmányára támaszkodva az alapélelmiszerek széles körét érintő 10 százalékra történő áfacsökkentésre tett javaslatot. Két eset lehetséges – mondja Torba Tamás: a kormány ezt egy kezdeti lépésnek szánja, azaz felméri, hogy hogyan reagál a nagymértékű áfacsökkenésre egy adott ágazat és később esetleg további területekre is kiterjeszti az áfacsökkentést – erre volt is utalás a miniszteri nyilatkozatban. A másik, hogy tényleg csak egyetlen területen csökken az áfa. Ez azonban annyit fog jelenteni, hogy a sertéstenyésztő ugyan megtisztulhat a feketézéstől, ugyanakkor az adóelkerülésből élők sokkal hangsúlyosabban jelennek meg más területeken.
Ennek kapcsán megkerestünk több baromfis céget is. Az ottani vezetők egyelőre nem kívántak nyilatkozni.Ugyanakkor név nélkül elismerték, hogy az élő sertés és féldisznó áfájának csökkentése nyomán tovább nőhet a feketeáru – jelenleg is 30 százalékra becsült aránya – a baromfi piacon.