A kormányülésen kedden nem került szóba az élelmiszeráfa csökkentése, amikor a 2014-es adótörvény-javaslatról tárgyaltak – mondta lapunknak egy kormányközeli szereplő. Forrásunk annak ellenére is határozottan állította ezt, hogy az elmúlt hónapok egyik slágertémája volt a kérdés.

A kormány bő két éve vizsgálja a húsáfa csökkentésének kérdését, a baromfi- és a sertéságazat feldolgozóinak erőteljes lobbijától kísérve. Az érvek szerint a legálisan termelők versenyképességét rontja a magas áfa, a feketegazdaság aránya jelentős az iparágban emiatt. Az agrártárca több előterjesztést is készített, Fazekas Sándor miniszter maga is kiállt a csökkentés mellett, amely azonban jelentős költségvetési bevételkieséssel járna.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is azt mondta a múlt hét végén a Népszabadságnak adott interjúban: „örülnék annak, ha a jövő pénteken már úgy adnánk be a parlamentnek az adótörvényeket, hogy pont van a kérdés végén, és csökkenne egyes húsfélék áfakulcsa. De nem vagyok jós, lehet, hogy csak a parlamenti vita során dől el a kérdés. Számunkra az a fontos, hogy ha csökkentjük az adót, az jelenjen meg az árakban is. Szempont a 2,9 százalékos államháztartási hiánycél tartása is 2014-ben”. Az esetleges csökkentés költségvonzatáról a nemzetgazdasági miniszter hozzátette: tízmilliárdos nagyságrend a minimum, a fedezetet pedig a tartalékok jelentik.

Ugyanakkor a miniszter korábban azt is hangsúlyozta már: az uniós szabályokra is figyelni kell, hiszen nem lehet egy-két konkrét termék áfáját csökkenteni a szabályok szerint. A kérdés tehát az, a költségvetés megengedheti-e magának azt a kiesést, amellyel egy, az uniós szabályoknak is megfelelő, ugyanakkor érezhető árcsökkenést (vagyis nagyobb, akár 22 százalékpontos mérséklést, vagyis 5 százalékos áfakulcsot jelentő) szélesebb körű intézkedés járt volna.

A kérdés valószínűleg eldőlt. A köztévé tegnap reggeli műsorában Giró-Szász András kormányszóvivő például az áfacsökkentés kapcsán arról beszélt, hogy az áfacsökkentésnek csak kellő kidolgozottság után lehet eredménye. Emlékeztetett arra is, hogy a Gyurcsány-kormány idején volt áfacsökkentés, de három hónap után vissza kellett emelni a forgalmi adót a korábbi szintre.

A jövő évi adómódosítások kérdéses pontja a tranzakciós illeték szabályainak módosítása lehet még. Az már szinte eldőlt, hogy a bankkártyás fizetések után nem kell majd megfizetni a 0,3 százalékos adót. Ugyanakkor kérdés, miként valósítják meg, hogy a 150 ezer forintos értékhatárig ne kelljen a havi két készpénzfelvételért fizetni. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslata az alapszámla kötelező bevezetése volt (itt maximum ezerforintos havi számlavezetési díjat írtak volna elő a készpénzfelvétel ingyenessége mellett). A Fidesz-frakció viszont egyszerűen kötelezte volna minden esetben az ingyenesség biztosítására a bankokat a meghatározott feltételek teljesülésekor. Ez a számlevezetési és egyéb díjak növekedését hozná magával, miközben jogtechnikailag is nehezebb az előírást megfogalmazni.

Azt, hogy az NGM javaslatának van még bőven esélye, mutatja: noha Rogán Antal frakcióvezető azt közölte, már a hét elején benyújtják saját javaslatukat, ez mindeddig nem történt meg.