Orbán Viktor miniszterelnök ma bejelentette, az otthonvédelmi akció keretében pénzügyi jogszabályi változtatások várhatóak. Ahogyan szerkesztőségünk is megírta, lehetővé szeretnék tenni, hogy a devizahiteleket egy összegben, forintban, fixált árfyolamon fizethesse vissza, akinek arra lehetősége van. Mint Orbán Viktor mondta, 180 forintig az ügyfél, a felett a bankok viselik a kockázatot.

Erről nem egyeztettek a pénzintézetekkel, s igazából azt sem gondolták végig, hogy az ebből eredő árfolyamnövekedés - a forint gyengülése a svájci frankkal szemben, amiatt, hogy jelentős mennyiségő alpesi valutát kell majd vásárolniuk a bakoknak, ami felnyomja a svájci frank árát - mekkora plusz terhet jelent majd azoknak, akik nem tudják egy összegben visszafizetni a kölcsönt, hanem a hónapfordulón, az éppen aktuális árfolyamon törlesztenek. Ők vannak többen. Az meg már csak a történet pikantériája, hogy az OTP és az FHB tőzsdei kereskedését fel kellett függeszteni, akkorát esett az árfolyamuk csak azért, mert számítani lehetett a miniszterelnök ezen bejelentésére.

Minden bizonnyal annak a megoldása is a bankokra vár, hogy kitalálják, miként alkalmaznak majd forintban számított kezelési költséget, devizában felvett hitelre. A kezelési költséget ugyanis a hitel teljes összegére vetítik ki. Ha valaki felvesz 10 ezer svájci frankot, 20 éves fumatidőre, akkor ebből levezetik a havi törlesztő részletet tőke részét, svájci frankban, és veszik annak az 1,5-2 százalékát, ugyancsak devizában, és ez lesz a kezelési költség.  Igaz, ezt jelenleg az ügyfélnek kifizetnie már az aktuális árfolyamon, forintban kell, hiszen, ahogyan a bankok mondják, nem tudnak húsz évre előre pontos árfolyamot mondani. Majd most kénytelenek lesznek.

Ami azonban a beszéd egyik legnagyobb meglepetése volt: úgy tűnik, nem hiába járt Simor András jegybankelnök a múlt héten Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternél, akinek egyébként egy tíz pontból álló javaslatcsomagot tett le a hitelesek helyzetének javításáért.

Ugyan akkor azt nem hozták nyilvánosságra, hogy mi volt a csomagban, de szerkesztőségünk azért találgatott, és kiindult az MNB korábbi javaslataiból. A jegybank a lakossági hitelek kamatozásának átláthatóvá tételét szorgalmazta, mert szerinte a bankok egyoldalúan, önkényesen, az ügyfelek számára előre nem kiszámítható módon határozzák meg a kamatok változását. Ezért kidolgoztak egy tervezetet, amely szerint kétféle hitelt lehetne kínálni: hosszabb, akár több éves kamatperiódusra rögzített kamatozásút, vagy nem növelhető felárral - mert most ezt alkalmazzák a bankok -, referenciakamathoz kötött kamatozásút. Azt is javasolják, hogy a rendszeresen  felszámított kezelési költséget a pénzintézetek építsék be a kamatba. Utóbbit csak az új hitelekre érvényesítenék, előbbit azonban a már futókra is.

A jegybank szerint az előbbiek révén csökkenne a bankok mozgástere abban, hogy a rossz hiteleken elszenvedett veszteségeiket ráterheljék a fizető ügyfeleikre. Ezért a jelenleginél is komolyabb adóminősítési rendszerre lenne szükség, amelyhez elengedhetetlen a pozitív adóslista. A legfőbb árazási elveket a jegybank törvényben rögzítené, a részletkérdéseket rendeletben szabályozná.
Ehhez képest Orbán Viktor beszélt átlátható kamatszámításról, referenciahozamhoz között szerződésekről, pozitív adóslistáról, várható jogszabályi változásokról. Annak ellenére, hogy az utóbbi időkben látványosan semmibe vette az MNB-t, és főképp annak az elnökét.

A jegybank, ha nem is megnevezve, de más összefüggésben is ott volt a miniszterelnök beszédében, konkrétan az államadósság ellen vívott harc hátországaként. Ahogyan Orbán Viktor mondta, a következő hónapokban visszafizetik az IMF-EU hitlet úgy, hogy nem vesznek fel erre újabb kölcsönt. Ezt most nem mondta, de korábban már bejelentette, hogy valójában arról van szó, hogy a kormány szabadon rendelkezik a Magyar Nemzeti Bankban lévő valutatartalék egy része felett, s most élni kíván a jogával. A négymilliárd euró visszafizetés többsége innen származik majd, illetve onnan, hogy eladnak olyan külföldi részvényeket, amelyek a magánnyugdíj-pénztáraktól átvett vagyonnal kerültek az állam tulajdonába.

Az államadósság ellen vívott harcban tehát a következőképp sikerült eredményeket elérni: hogy júniusban azt jelentette be a miniszterelnök, hogy 81 százalékról a GDP 77 százalékára vágták le az adósságot. A segítség a magánnyugdíj-pénztárak átvett vagyonából jött: 1345 milliárd forintot használtak fel belőle erre a célra. A napokban egy újabb, négy százalékos csökkentésről adott számot a miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, ami a valutatartalékból és az előbb említett külföldi részvényekből jön össze. Ennyit a dübörgő gazdaságról, és az adóbevételekről.