A menekülő-útvonalként szolgáló, válságálló állampapírok iránt azonnal megnőtt a kereslet a piacokon, s ennek megfelelően az amerikai, az ausztrál és a japán kötvények hozameséssel kezdték a hetet a precedens nélküli ciprusi „betétorozás” következtében. Természetesen a befektetők elsősorban nem Ciprus és gazdasága jövőjéért aggódnak, hanem a mentőakciónak az euróövezeti adósságválság kiterjedésére, újbóli fellángolására adott válaszul táraznak be az értékálló kötvényekből.

A tízéves lejáratú amerikai kötvény hozama az utóbbi három hét legnagyobb esését produkálta az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozásán született szombat hajnali megállapodásra, amelynek lényege, hogy a ciprusiaknak maguknak is hozzá kell járulniuk a válságkezelés költségeihez, s ennek az egyik formája a bankbetétek egyszeri megadóztatása.

Emlékezetes, hogy az adóparadicsomként kezelt és a pénzeltüntetési technikák egyik legkedveltebb alkalmazási terepeként számon tartott szigetország kormánya eredetileg 17 milliárd eurós hitelcsomagra tartott volna igényt, ám a Eurogroup ebből csak tízmilliárdot szavazott meg, a fennmaradó részt kell saját erőből, jobban mondva mások pénzéből kell összeszednie a kabinetnek. A ciprusi, adóztatásból származó rész a becslések szerint így is meghaladja az ötmilliárd eurót.

A hitelminősítők sem nyugodtak, a bankbetétek biztonságát félti a Moody’s Investors Service is, egyértelműen negatív hatást tulajdonítva a lépésnek. Ilyenre még a 2008-as gazdasági-pénzügyi világválság idején sem volt példa, akkor éppenséggel az állam által garantált, biztosított betétek értékhatárának drasztikus emelésével próbálták elejét venni a bankpániknak. Nagyjából sikerrel.

Az irányadó tízéves amerikai kötvény hozama hétfő reggel nyolc bázisponttal 1,91 százalékra esett a londoni kereskedésben a Bloomberg adatai szerint. A hasonló lejáratú japán kötvény hozama 0,61 százalékról 0,58 százalékra csökkent a megugró kereslet miatt, egy évtizedes mélypontját közelítve meg ezzel.

Az ausztrál kötvények árazásában is erős, 16 bázispontos csökkenést tapasztaltak hétfőn, 3,48 százalékos hozammal lehet hozzájutni az értékpapírokhoz. Az új-zélandi tízéves papír hozama 3,81-ről 3,71 százalékra esett, jelezve azt, hogy egy kis ország is nagy problémákat tud okozni a globalizált pénz- és tőkepiacokon.  

A pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető dominóeffektus kiépülésére figyelmeztet Hiromasa Nakamura, a japán Mizuho vagyonkezelő befektetési stratégája, aki szerint a ciprusi tőkekivonás más, gyenge lábakon álló feltörekvő országokban is felerősödhet ebben a piaci hangulatban. A garantált államkötvények ilyenkor jó menekülési útvonalat jelentenek – tette hozzá.

A ciprusi törvényhozás ma szavaz a mentőcsomagról és annak feltételeiről, de egyre inkább úgy tűnik, hogy – látván az emberek körében kitört pánikreakciókat – Nikosz Anasztasziadesz kormánya mögött nem szélesedik az egységfront. Ami biztos, Cipruson ma bankszünnap van.