Ciprust megmentik - az emberek számláiról is
Kisebb roham indult szombaton Cipruson a bankbetétekért, miután kiderült, hogy a szigetország 10 milliárd eurónyi nemzetközi hitelcsomaghoz jut, ennek fejében viszont tíz százalékponttal emeli társasági adóját, a bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtja. Az illeték százezer euró fölött 9,9 százalék, az alatt pedig 6,75 százalék lesz.
Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei szombatra virradóra állapodtak meg a Ciprusnak szánt hitelcsomag fő elemeiben. Reggel százak akarták kivenni a számlájukon lévő pénzt a szombaton is nyitva tartó bankokból - jelentette a ciprusi közszolgálati rádió (RIK). Próbálkozásaik azonban kudarcot vallottak, a fiókok vezetői ugyanis arról értesítették őket, hogy a pénzintézet internetes hálózata nem működik. Később a még nyitva tartó fiókok is bezártak - közölte a Cooperative Central Bank of Cyprus elnökhelyettese a rádióban.
Kiderült, hogy a hatóságok éjjel befagyasztották a megtakarításokat, elkerülendő egy lehetséges pánik következményeit. A rádió szerint az ügyfelek bankjegykiadó automatákból természetesen vehetnek fel pénzt, de nem férhetnek hozzá azokhoz az összegekhez, amelyekre az egyszeri illeték vonatkozik. Az illetékből várrhatóan 5,8 milliárd euró folyik majd be - mondta az Eurogroup vezetője, a holland Jeroen Dijsselbloem szombaton Brüsszelben.
Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei szombat hajnalban állapodtak meg a Ciprusnak szánt nemzetközi hitelcsomag fő elemeiben. A szigetország összesen 10 milliárd eurónyi forráshoz jut, a megállapodás részeként azonban meg kellett szűntetni az adóparadicsomi feltételeket. Azokat is alaposan megadóztatják az illetékkel, akik a szigetországban tartották a vagyonukat (kikerülve a saját országuk hatóságait). Persze a hivatalos kommentárok szerint a mentőcsomag fő rendeltetése, hogy segítsen tőkéhez juttatni a ciprusi bankrendszert, amelyet súlyosan érintett a görög adósság tavaly elhatározott részleges leírása.
A csomag értéke kevesebb a vártnál. Ciprus korábban 17 milliárd eurónyi szükségletről tett említést, amelyből számításai szerint 10 milliárd lenne csak a banki konszolidációra szánt összeg. Az uniós partnerek már korábban értésre adták, hogy azt szeretnék, ha Ciprus maga tenne szert olyan többletjövedelemre, amelyből ezt a folyamatot finanszírozni tudná. Az adókra és betétekre vonatkozóan most kidolgozott intézkedések nyilvánvalóan ezt a célt is szolgálják. Az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsát elnöklő holland Jeroen Dijsselbloem az ülés után azt mondta: a csomag célja az is, hogy biztosítsák a stabilitást az övezetben, Ciprus számára pedig a növekedést.
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse szintén azt hangoztatta, hogy az ország helyzete az egész övezet szempontjából fontos. Az Európai Központi Bankot képviselő Jörg Asmussen kiemelte: egy ciprusi csődhelyzetnek súlyos hatása lennének Görögországra is. A megosztott (görög-török) lakosságú szigetország tavaly nyáron fordult pénzügyi támogatásért a nemzetközi hitelezőkhöz, de a belpolitikai fejlemények - mindenekelőtt a nemrégiben tartott elnökválasztás - hátráltatták a tárgyalásokat. Gyors segítség nélkül Ciprusnak a számítások szerint már májusban csődöt kellene jelentenie.
Görögország, Írország és Portugália után Ciprus a negyedik euróövezeti ország lesz, amelyet nemzetközi hitelcsomaggal segítenek a pénzügyi válság következményeinek elhárításában. Nicosia támogatása a zóna tagjainak azért is kiemelten fontos, mert ellenkező esetben csökkenhetne a befektetők bizalma az egész euróövezettel szemben.
A péntek éjjeli tárgyaláson részt vett Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is. Az IMF hozzájárulása a brüsszeli közlések szerint elérheti az egymilliárd eurót. Külön segíti Ciprust a legnagyobb hitelezői közé tartozó Oroszország is, amely nemrégiben bejelentette, hogy öt évvel meghosszabbítja hitelprogramját, és várhatóan csökkenti a hitelre kért kamatokat is. Hétfőn ciprusi küldöttség utazik Moszkvába, hogy erről tárgyaljon.
