A BUSINESSEUROPE, az európai uniós munkaadói szövetségeket tömörítő csúcsszervezet közzétette a 2011. tavaszi jelentését, melyben az idei évre vonatkozó előrejelzések mellett 2010-es részletes makrogazdasági adatok találhatóak. A szervezet által negyedévente összeállított gazdasági kitekintések legújabb összeállítása szerint a korábban vártnál gyorsabb ütemben zajlik az EU gazdasági stabilizációja: az európai munkaadók GDP-növekedési prognózisukat a javuló adatok fényében 1,8 százalékra módosították az EU27 vonatkozásában.

A válságból történő kilábalás a BUSINESSEUROPE adatai alapján Németországban, Svédországban, Lengyelországban és Finnországban halad a leglendületesebben (idén 3,5 százalékos növekedés prognosztizálható esetükben), ugyanakkor olyan országok, mint például Spanyolország, Portugália vagy Görögország jelentősen lenyomják az összesített európai GDP-növekedési várakozásokat. Hasonló kettősséget találhatunk a munkaerő-piaci folyamatokban is. Míg egyes európai országokban csökkenő tendenciák melletti alacsony munkanélküliséget tapasztalunk (Ausztria és Hollandia például 5 százalék alatti, folyamatosan csökkenő mutatókkal rendelkezik), más országokban kiugróan magas a munkanélküliségi ráta. A legnagyobb probléma Spanyolország estében tapasztalható, ahol 2011-re 20 százalék feletti adattal számol a BUSINESSEUROPE.

„Az Európai Unió tagországai – több-kevesebb sikerrel – megtalálják a megfelelő válaszokat a világgazdasági kihívásokra, ám az ennek érdekében hozott intézkedések – adópolitika, foglalkoztatási és gazdaságélénkítő programok – európai szinten csak minimális összhangot mutatnak. A jövőben a jelenleginél összehangoltabb gazdaságpolitikára van szükség ahhoz, hogy Európa továbbra is a világ egyik meghatározó gazdasági szereplője maradhasson” – hangsúlyozta a BUSINESSEUROPE jelentése kapcsán Dr. Futó Péter, az európai munkaadói szervezet alelnöke, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.

„Az Európai Unió vezetésének a magyar elnökség alatt is különös figyelmet kell fordítania a vállalatok pénzügyi forrásokhoz jutásának biztosítására és a termék-, munkaerő- és tőkepiacokat egyaránt érintő, mélyreható strukturális reformok kidolgozására. Ha körbenézünk a világgazdaság meghatározó szereplői között, Európa talán csak egy területen tud előnyre szert tenni, ez pedig az innováció, a kutatás-fejlesztés. Éppen ezért különösen fontos a K+F támogatások európai és nemzeti rendszerének összehangolása, ami ideális esetben versenyelőnyünk lehet a világ más, meghatározó gazdasági szereplőivel szemben.” – tette hozzá az alelnök.

Mitől lesz jó?

A BUSINESSEUROPE márciusban kiadott, EU-tagországok strukturális reformlépéseit elemző kimutatása alapján a legtöbb országban elindultak bizonyos pozitív makrogazdasági folyamatok, ám szinte minden tagországnak sokat kell még tennie azért, hogy a világgazdasági válság előtti GDP-növekedési és foglalkoztatási szintjeihez visszataláljon.

A BUSINESSEUROPE és az MGYOSZ ennek érdekében ajánlásokat fogalmazott meg. Ezek sorában találjuk a közkiadások korlátozását, a közszféra hatékonyságának növelését, a kutatás-fejlesztés támogatási rendszerének, a szabályozási környezetének javítását, az aktív állami munkaerő-piaci szabályozást, és a vállalkozók számára releváns szabályozási környezet egyszerűsítését.

De a javaslatok között szerepel az állami beruházások rendszerének fejlesztése, hatékonyságának növelése, a nyugdíjrendszer átalakítása, valamint egy olyan bérszabályozási rendszer kialakítása, amely a munkaadók és a munkavállalók részére egyaránt rugalmas, biztonságos, egyúttal összhangban van a szükséges munkaerő-piaci reformokkal is.