Az EU elkaszálta a Malév állami támogatását
Elmeszelte a Malév állami támogatásait az Európai Bizottság, ami azt jelenti, hogy a légitársaságnak mintegy 88 milliárd forintnyi, 2007 ás 2010 között juttatott állami támogatást kell visszafizetnie az államnak. Ezzel a kormány lépéskényszerbe került: a korábbi apró kölcsönök folyósítása immár nem oldja meg a nemzetgazdasági szempontból egyébként kulcsfontosságú légi közlekedés ügyét, valamilyen komplex megoldást kell találni a problémára.
Idő azonban egyelőre van. Az uniós jog szerint 60 nap van arra, hogy a Malév visszafizesse a tiltott állami támogatásokat, ugyanakkor a magyar félnek kell maghatároznia az összeg nagyságát, és a pontos határidőt is – ez utóbbi azért érdekes, mert az EU verdiktjében felsorolt tiltott támogatások között van átfedés, hiszen hitelekről és hitelek tőkévé alakításáról is szó van azokban. A 60 nap után az államnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, amelyeket ugyanakkor nem konkretizál a jog, de erre is hatvan napja van a cégnek, ezt követően jönnek a szankciók.
– A Malév szempontjából a napi működést illetően következményei nincsenek a döntésnek, a gépeink továbbra is rendben felszállnak – hangsúlyozza Berényi János, a cég elnöke, hozzátéve: a kormány illetékesei az ügyet kezelik, s korábban már többször is kifejtették: a budapesti központú nemzeti légitársaságra szükség van, s annak üzemelése érdekében minden lehetséges intézkedést megtesznek.
– Rendelkezésünkre állnak azok a források, amelyekkel az utasainkat el tudjuk vinni és haza is tudjuk hozni – szögezte le a cég elnöke, hozzátéve: az utóbbi hónapokban a cég üzemelése milliárdokkal több bevételt hozott, mint korábban, 2011-et például hétmilliárddal magasabb bevételi szinttel zárták. Ez a tendencia januárban és februárban is folytatódik – mondta Berényi.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint gyors döntés várható, ugyanis több forgatókönyv készült a minisztériumon belül, s most a pontos döntés ismeretében ezek közül csak választani kell, és azt a helyzethez szabni. Egy hét múlva kormánydöntés várható az ügyben.
Az ügyet még korábban a WizzAir és a Travel Service feljelentése indukálta. A hosszú évek óta tartó eljárás során a magyar állam mindvégig azt próbálta bizonyítani, hogy a Malév folyamatos segítése megfelel az uniós jognak. Sikertelenül.
– A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tudomásul veszi és tiszteletben tartja a Malév számára a 2007–2010 közötti időszakban nyújtott egyes hiteleket, tőkeemeléseket tiltott állami támogatásnak minősítő európai bizottsági határozatot. A szaktárca a helyzet kezelésére több lehetséges forgatókönyv kidolgozásával készült. Ezeket az elmarasztaló döntés pontos tartalmának ismeretében aktualizálja, véglegesíti. A kormány várhatóan 2012. január 16-i ülésén tárgyalja a Malév jövőjére vonatkozó minisztériumi javaslatokat.
Változatlanul kiemelt cél, hogy a nemzetgazdasági érdekek hatékony érvényesülését biztosítva Budapest-központú nemzeti légitársaság legyen Magyarországon. E törekvés megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a Malév folyamatos működésének fenntartása – fogalmaznak.
Az NFM szerint az Európai Bizottság döntése egyenes következménye annak, hogy a korábbi kormányok és Malév-menedzsmentek elmulasztották végrehajtani a vállalat régóta esedékes átalakítását. A kormányváltást követően azonnal megindult a kárfelmérés, a légitársaság átvilágítása, a lehetséges partnerek keresése. Jelenleg is folynak szakmai befektetővel tárgyalások – írja a tárca.
A Malév csoportszinten 2600 munkavállalót foglalkoztat, és 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosítja. Közel 3 millió utast szállít évente, 23 ezer járatpáron és 45 városba repül közvetlenül.
Mit is meszelt el az EU?
– A Malév számára nyújtott 2003. évi, 76 millió EUR összegű kölcsön átvétele 2007 decemberében (a korábbi privatizációt kísérő ügylet)
– 4,3 milliárd HUF összegű de facto készpénzes kölcsön a Malév Ground Handling leányvállalatának meghiúsult eladásával összefüggésben (Az állam meg kívánta venni a földi kiszolgáló céget, s előlegként utalta át ezt a "kölcsönt". Az MGH-ügylet végül nem jött létre)
– 13,8 milliárd HUF összegű adó- és társadalombiztosítási adósság elhalasztása (ezen adósságoknak egy részét később tőkévé konvertálták)
– 2010 februárjában 25,4 milliárd HUF és 2010 szeptemberében 5,7 milliárd HUF összegű tőkeemelés (ebben benne van az előző pont is)
– 2010. május és szeptember között nyújtott 14,9 milliárd HUF összegű tulajdonosi kölcsönök
– Az előző pontban leírt tulajdonosi kölcsönök egy részének (az összeg után fizetendő kamattal együtt) Malév-részvényekké való átalakítása 2010 szeptemberében.
