A társadalmi összetartást, a szociális kiadások erőteljes növelését szorgalmazza a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) Koreáról kiadott friss országjelentésében. Ennek ismertetésekor Angel Gurría főtitkár Szöulban elismeréssel szólt az elmúlt négy évtizedben mutatott gazdasági fejlődésről, Korea világgazdaságba történt integrálódásáról és arról, hogy az egy főre eső jövedelem gyorsan közelít az OECD átlagához.

abourers work at an assembly line of Hyundai Motor's plant in Asan, about 100 km (62 miles) south of Seoul, January 22, 2013. Hyundai Motor will report its lowest profit growth since it switched accounting rules in 2011, as record car sales are dented by the impact of a stronger local currency and the cost of compensating drivers in North America for overstated fuel-economy claims. Picture taken January 22, 2013. REUTERS/Lee Jae-Won (SOUTH KOREA - Tags: BUSINESS TRANSPORT)

Más téren azonban komoly kritikákat is megfogalmaztak: a szegénység – főként az időskorúak körében – gyorsan nő, ahogy a jövedelmi különbségek is. Születési ráta a fejlett országok körében az egyik legalacsonyabb, s 2050-re a második legelöregedettebb ország lesz az OECD-ben.

Koreának - gazdasági ereje megtartása érdekében - szerkezeti reformokat kell végrehajtania és át kell alakítania szociális rendszerét, hogy hosszú távon és fenntartható módon fejlődhessen. Gurría a családbarát politikát, a gyerekek oktatási színvonalának emelését szorgalmazta, s azt, hogy a tehetségesek továbbtanulhassanak, akkor is, ha arra anyagi lehetőségeik ehhez nem adottak. Azt kell elérni, hogy a koreai növekedés áldásait a társadalom minden rétege egyaránt élvezhesse - fejtette ki a főtitkár, aki biztosra veszi, hogy az új kormányzat számára is prioritás a társadalmi összetartás erősítése.

Az OECD négy cselekvési területre hívta fel a figyelmet. Először is a jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység csökkentése. Erősebbre kell szőni a szociális hálót, célzott programokkal kell segíteni a felzárkóztatást, ehhez a GDP arányában 9,6 százalékos szociális kiadásokat dinamikusan növelni kell, célba véve az OECD 22,1 százalékos arányát. Ehhez forrást is ajánlanak, méghozzá az adózók számának szélesítését, a fogyasztói adókulcsok emelését.

A munkaerőpiac kettősségének megszüntetése a második javaslata az OECD-nek. Az ideiglenes munkavállalástól a tartós foglalkoztatottság felé kell elmozdulni, ehhez a két szféra fizetéseit is közelebb kell hozni egymáshoz. Ez a képzettebb és motiváltabb munkaerő irányába tolja el a piacot, ami társadalmilag is hasznos lehet. Jelenleg négy koreai munkavállalóból egyet ideiglenes szerződéssel alkalmaznak. Ez a OECD átlag duplája.

Az oktatásnál emelni kell a követelményeket, magas színvonalú képzéseket kell bevezetni, s már kora gyermekkorban az óvodák-iskolák felé terelni a nevelést, hogy a szülésről a nők hamarabb vissza tudjanak térni a munkahelyükre. A továbbtanulási költségek terén Korea a harmadik legdrágább OECD-országnak számít. Kiemelkedően magas a tandíj felsőoktatásban, ezért olcsó diákhitel bevezetésével a szegényebb családok gyerekei számára is elérhetővé kell tenni az egyetemi képzést – húzzák alá. A szakképzési követelmények emelését is fontosnak tartják az OECD jelentés készítői.

Az egészségügyi ellátás javítása a negyedik kiemelt pont: itt a kórházközpontú ellátás helyett helyben történő alapellátást kell fejleszteni, mert ez megfizethető a szegényebb rétegek számára is, s ezzel egyben javítani lehetne a társadalom általános egészségügyi állapotát. Emellett a női foglalkoztatottság emelésével a munkaidő negyven órára történő leszállításával - 2030-ra -, a családbarát foglalkoztatáspolitika meghonosításával együttesen a GDP 15 százalékának megfelelő többletet érhet el a koreai gazdaság – csillantja fel az átalakítások reménybeli eredményét az OECD.