Az Alkotmánybíróság (Ab) április 15-én foglalkozik a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvénnyel, vagyis a takarékszövetkezeti rendszer átalakításával – derül ki a testület internetes oldalán közzétett napirendből. Az Ab keddi teljes ülésének ez az egyetlen témája, döntés azonban ennek ellenére nem várható, mivel a bírák még csak most foglalkoznak majd másodszor a jogszabállyal.

Az Ab-hoz a százhúsz takarék többségét tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) fordult még tavaly júliusban. A szervezet többek között a saját és az általa képviselt szövetkezetek tulajdonosi jogainak korlátozását sérelmezi, illetve azt, hogy hiányoznak az ehhez szükséges alkotmányos feltételek.

Az OTSZ véleménye szerint a törvény diszkriminatív, valamint sérti a vállalkozás szabadsága és a tisztességes gazdasági verseny elvét. Emellett nem teszi lehetővé, hogy a takarékok jogorvoslatot kérjenek, ha nem értenek egyet a föléjük rendelt Takarékbank Zrt., illetve a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete valamely döntésével.

A szövetség mellett az Alkotmánybírósághoz fordult tavaly novemberben a Veszprémi Törvényszék Cégbírósága egyik bírája is – számolt be korábban a hvg.hu. A cégbírónak három takarékszövetkezet kötelező, az integrációs törvényből eredő alapszabály-módosítását kellett volna bejegyeznie, ám inkább felfüggesztette a folyamatot és azt kérte az Ab-tól: semmisítse meg az integrációs törvényt.

A bíró lényegében ugyanazokat kifogásolta, mint az OTSZ. Vagyis, hogy a törvény sérti a tulajdonhoz való jogot, a vállalkozás szabadságát, az egyesülési jogot, diszkriminatív és ellentétes a jogbiztonság követelményeivel. Mindezen jogokat pedig úgy korlátozza, hogy azt semmivel nem igazolja.

A cégbíró, élve az alaptörvény biztosította lehetőséggel, az integrációs törvény soron kívüli felülvizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól. Ez azt jelenti, hogy az Ab-nak kilencven nap alatt végeznie kellett volna a feladattal. A testület azonban február elején összevonta a két eljárást, s így a határidő már nem köti.

Ennek azért van jelentősége, mert az állam időközben értékesítette a Takarékbankban lévő többségi tulajdonát a tucatnyi takarék, illetve az azokhoz kötődő magánszemélyek, valamint az FHB-bankcsoport tulajdonában lévő Magyar Takarék Zrt.-nek.

Amennyiben az eladási folyamat még azelőtt lezárul, hogy az Ab döntést hoz, a helyzetet már valószínűleg nem lehet reparálni, és a Takarékbank, illetve azzal együtt a teljes takarékszövetkezeti szektor feletti irányítás az említett befektetői csoportnál marad.

A Takarékbank állami részvénycsomagjának értékesítését ugyan egy másik ügyben ideiglenesen megtiltotta a Fővárosi Törvényszék, ám ez csak a következő tárgyalási napig, április 18-ig szól, s az előzmények alapján valószínűleg nem hosszabbítja meg a bíróság.

Vagyis, ha az Alkotmánybíróság most keddi ülésén nem dönt és semmisíti meg az integrációs törvényt, vagy legalább a jogszabály kifogásolt pontjait, akkor az OTSZ már valószínűleg nem ér célt, és a szövetkezeti rendszer átalakítását nem lehet visszacsinálni.