Bontogatjuk a Bajnai-csomagot
Az adórendszer változtatása a kormány szerint nem változtatja meg a nettó jövedelmeket - bár a dokumentumból az bogarászható ki, hogy ehhez szükség lesz a munkaadók "együttműködésére" is: a járulékcsökkentés haszna a munkavállalókhoz kerülne.
Akár 8 százalékkal is zsugorodhat idén a lakossági fogyasztás a kormány válságkezelő programjához készült makrogazdasági pálya alapján - nem egészen két hónapja még 3,5 százalék tűnt a legpesszimistább előrejelzésnek. Időközben még rosszabb hírek érkeztek a világgazdaság alakulásáról, a belföldi foglalkoztatás romlásáról, és a számokon átvezették a Bajnai-csomag keresletmérséklő hatásait is.
Általában is elmondható, hogy a programban vázolt makropálya jóval közelebb áll a piaci és elemzői prognózisokhoz, mint a korábbi kormányzati feltevések. A csökkenő lakossági fogyasztással, illetve a beruházásokkal összhangban mérséklődik a behozatal, de az exportpiacok befagyása miatt a kivitel is jókora mértékben, 12-14 százalékkal eshet vissza idén - februárban még 3 százalékkal számoltak.
A romló feltételek nem hagyják érintetlenül a munkaerőpiacot. A növekedés beindítása azonban nem képzelhető el kellő számú álláshely megléte nélkül, ezért a program nagy hangsúlyt fektet a munkahelyek megőrzésére, a foglalkoztatás bővítésére. A több lábon álló intézkedéscsomag kiterjed az adózásra, a nemzetgazdasági szempontból kiemelten kezelt ágazati (járműipari, gyógyszeripari, logisztikai stb.) programokra.
Az adópolitika középpontjában a munkáltatással összefüggő terhek lefaragása áll: ennek legfontosabb eleme az 5 százalékpontos tb-járulék csökkentés. A program alapján feltételezhető, hogy a kormány arra számít, a munkaadók valamennyit visszaadnak az alkalmazottaknak a "megnyert" járulékból, s emelik a béreket. Mással nehezen magyarázható, miért kalkulálnak azzal, hogy a lakossági nettó jövedelempozíciók legalább szinten maradnak, vagyis nem csökken az elkölthető jövedelem.
Miközben az adótábla átrendezése az alsó jövedelmi kategóriába tartozókat nem érinti, az államháztartásból származó jövedelmeket (szociális típusú kifizetések) viszont az egyensúly javítása érdekében alaposan megkurtítanák. A program szerint a válságkezelő kormány első és legfontosabb feladata amúgy is, hogy csökkentse az államháztartás hiányát és az ország pénzügyi függőségét.
A gazdasági problémák keletkezését három pontban definiálja a kormány: az egyensúlyhiányban, a bizalomhiányban és a világgazdasági válságban. A versenyképesség javulása elképzelhetetlen a magas adószint leszorítása és az alacsony foglalkoztatás növelése nélkül. Azt, hogy régiós szinten is lépést vesztett a mkagyar gazdaság, jól jelzi, hogy az államháztartás kamatkiadásai a bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 2 százalékával nagyobbak, mint a visegrádi országokban - ennek, valamint az államháztartási hiány finanszírozása pedig forrást köt le a tőkepiacon, azaz forrást von el a vállalkozásoktól.
A program egy további eleme is a vállalkozások működési feltételeit érintheti: bár a megfogalmazás ugyan nem teljesen világosan, de a devizahitelesek terheinek csökkentéséről tavaly (a kormány és a bankok között) született megállapodást "általános érvényűvé" tegyék. Tekintettel arra, hogy a megállapodás eredetileg csak a lakossági ügyfelekről szólt, elképzelhető, hogy a kormány a vállalati devizahitelekre is kiterjesztené azt. Ebben az esetben a cégek is élhetnének a futamidő hosszabbításával, valamint a deviza alapú hitel forint alapúvá történő alakítása esetén a bankok külön díjat nem számítanának fel, továbbá a deviza alapú hitelek előtörlesztését rugalmasan kezelnék a vállalkozások hiteleinél is.
De lehet olyan olvasata is, hogy nemcsak a megállapodásban részt vevő bankokra, hanem a teljes hitelintézti szektorra is kiterjedne a devizehiteleseknek nyújtott kedvezmény.
