A Mol kész eladni Nabucco-részvényeit

A Mol akár kész el- vagy átadni a Nabuccóban meglévő részvényeit, mert szerinte az összeurópai gázvezeték-tervező társaságot "rosszul vezetik". A Mol közel negyedrészét birtokló új tulajdonos, a magyar állam nem vétette észre magát a közgyűlésen.

A Mol akár kész a Nabucco közös vállalatában lévő részesedésének el- vagy átadására is – hangsúlyozta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az olajtársaság éves közgyűlését követő sajtótájékoztatón, ahol más témáról szinte nem is kapott kérdést.

Megismételte a Mol kedden kiadott közleményét, miszerint a cég 2012-re felfüggesztette a jelenleg hattagú társaság rá eső működési költségeinek biztosítását, ami több milliárd forint. Ezt egy erős jelzésnek szánják annak nyomatékosítására, hogy a "Nabuccót rosszul menedzselik". Úgy vélik, térségünknek elemi szüksége van egy, az orosz forrástól független gázellátási csatornára is. Ám a Nabucco vezetése nem alkalmazkodik kellőképpen a 2002-es indulás óta eltelt változásokhoz; jelenleg "nincs Nabucco-projekt", hisz még a várható költségek sem ismertek. Ezt számos alkalommal jelezték a Nabucco vezetése felé, ám nem kaptak megnyugtató válaszokat.

Kérdésünkre leszögezte: mindez semmilyen formában nem érinti azt a kérdést, hogy a Nabucco keresztülhalad-e az országon. A nyomvonalat a Nabucco-konzorcium tervezi, függetlenül attól, hogy melyek a tagvállalatok. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány minden rendelkezésére álló eszközzel segíti a nyomvonaltervben szereplő magyarországi szakasz beruházásának előkészítését.

Igaz is és nem is tehát Orbán Viktor hétfő esti kijelentése, miszerint a Mol "elhagyja a teljes projektet". Technikailag ugyanis a Mol még tag, és bízik abban, hogy a Nabucco "vezetése" a számukra megfelelő irányt veszi.

Mindazonáltal értékelések szerint a miniszterelnök korainak tűnő kijelentése megrengette az "összeurópai gázvezeték"-álmot. Eddig ugyanis igencsak csönd volt a fejlesztés körül. Feltehetőleg a Mol héten kiadott egyre konkrétabb, korábbi döntéseikbe egyre inkább betekintést engedő nyilatkozatai sem születtek volna meg akkor, ha Orbán nem tesz a téma kapcsán új, fontos, mégis baráti pontosításra szoruló nyilatkozatot. De megszólalt az unió energiaipari biztosa, illetve a Nabucco-tervhez – ha lehet mondani – legközelebb álló osztrák OMV vezére is, kitartva az előkészítés fenntartása mellett.

(A "rossz vezetésre" vonatkozó bírálat nem ismeretlen a Mol fogalomtárában: négy éve éppenséggel az akkor Mol-felvásárlási terveket szövögető OMV-vel szemben éltek hasonló bírálattal. Ugyanakkor most Hernádi Zsolt Gerhard Roiss OMV-vezér Nabucco-ügyben kiadott nyilatkozatáról éppenséggel kedvezően nyilatkozott.)

A tegnapi közgyűlés egyébként meglehetős nyugodt hangnemben zajlott. Pedig ez volt az első tulajdonosi szeánsz azóta, hogy az Orbán-kormány több mint félezermilliárd forint közpénzből megvásárolta a cég közel negyedét. (A csomag nagy része az elmúlt évek során olyan, a Mol-igazgatósággal "nem baráti" viszonyt ápoló cégek tulajdonában volt, mint az osztrák OMV vagy az orosz Szurgutnyeftyegáz. A tőzsdén forgó társaság többi részvényének nagy része ismert, a Mol-vezetéssel barátinak minősülő feleké.)

Az új állami tulajdonos ugyanakkor nem vétette észre magát a közgyűlésen: az igazgatóság minden előterjesztése csont nélkül átment. Így például – 2007 óta először – a társaság újra ad osztalékot: a tavalyi 154 milliárd forintos nyereségből 45 milliárd forintot juttatnak a tulajdonosok számára. (Ebből az államra mintegy 11 milliárd forint jut, ami a részvényekre költött több mint 500 milliárd forint közpénz körülbelül 2 százaléka.)

Hernádi Zsolt a sajtótájékoztatón lapunk kérdésére a kormányt mint "érintettet" (tehát nem mint részvényest) említve leszögezte: a Nabuccóval kapcsolatos Mol-álláspontról zajlottak egyeztetések a kormányzattal. Az energiabiztonság egy olyan kérdés, amit semmi nem vesz le a politika válláról – fogalmazott.

Az elnök-vezérigazgató a sajtótájékoztatón korábbi véleményéhez képest visszafogottan nyilatkozott a meghosszabbított és duplájára emelt, az energiatársaságok nyereségére kirótt Robin Hood-adóról. Úgy fogalmazott, látják a költségvetés helyzetét, és eddig túl sokfajta adónem volt. A részvényesek azzal tudnak tervezni, ha "van fix adó". 2010-ben lapunknak még elítélte a Robin Hood-adót, mivel az, lévén hogy a nyereség után kell befizetni, meglátása szerint a "hatékonyságot bünteti", amiben a Mol élenjáró.

A bemutatókon egyébként kiderült, hogy a Mol elsősorban a nemzetközi kitermelésre összpontosítana, mert az hoz nyereséget. Ebbe ugyanakkor külföldi – kurdisztáni, oroszországi, pakisztáni, kazahsztáni – mezőkön kívül magyarországi és térségbeli fúrások is beletartoznak. A csoport jelentős – immár nemzetközi – olajfinomítói, illetve az üzemanyag-feldolgozás és -értékesítés összességében ugyanakkor veszteséges volt. Negatívumként említették az állami meghatározású gáztarifáik kedvezőtlen változását, az irányításuk alatt álló horvát INA-hoz tartozó szíriai mezők kiesését, valamint – furcsa módon – a magas olajárakat is. Ez ugyanis amennyire jó a kitermelésnek, annyira növeli a finomítók kiadásait, és csökkenti a keresletet is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.