Orbán Viktor rezsibehívót küldött mindenkinek
A kormányfő hétfői félórás napirend előtti felszólalásának jó részét, legfőképp annak harcias befejezését ismételten a rezsicsökkentés, illetve – szavajárásával – a rezsiharc melletti lelkes buzdítás tette ki. A megszokott politikai fordulatokkal élve úgy vélte: a lakossági energiaárak hatósági csökkentése „egy új világ kezdete”, „nemzetstratégiai kérdés”, amivel olyan „óriások tyúkszemére” léptek, akiknek szerinte nagy befolyásuk van az EU-bürokráciára. Beszéljünk egyenesen: a brüsszeli multik, bankárok és bürokraták újabb támadásra készülnek a magyar családok ellen – fogalmazott.
Ennek tényszerű alapja amúgy továbbra sem látszik. Kétségtelen, Klaus-Dieter Borchard, az Európai Bizottság egyik szakigazgatója nemrég ismételten felkérte azt a 17 tagállamot, ahol a központi kormány határozza meg az energiaárakat, hogy térjenek át a piaci verseny meghatározta tarifákra. A tudósítások szerint ennek elmaradása esetére uniós bizottsági, illetve bírósági eljárással is "fenyegetett". E fenyegetés tényleges súlya viszont erősen vitatható: már Magyarország ellen is zajlott hasonló ügyben uniós eljárás – kifejezetten az energiaárak leszorítására –, jóval szerényebb hazai politikai visszhangot kiváltva.
A folyamatban az unió nyert is, ám az mégsem gyakorolt érdemi leszorító hatást a hazai energiaárakra. Ráadásul, mivel az uniós jog nem mondja ki tételesen a piaci árképzés kötelezettségét, valóban kétesélyes, hogy az Európai Bíróság kinek adna igazat. Az állítólagos fenyegetésben szereplő kötelezettségszegési eljárás már folyik két tagállam - Franciaország és Lengyelország - ellen, ám ezt ott nem értékelik az unió ellenük indított hadjárataként.
Orbán Viktor szerint az olcsó rezsire a családoknak a biztonságos élethez, a cégeknek pedig a versenyképességhez van szükségük. Példaként hozta fel az Egyesült Államokat vagy egyes ázsiai térségeket, ahol az energiaárak a mi szintünk felére-harmadára rúgnak. Szerinte ugyane szint eléréséhez radikálisan le kell törni az európai, így a magyarországi tarifákat. Ehhez azonban szavai szerint a piaci verseny kiterjesztése "kevés": radikálisan alacsonyabb árakat csak szabályozással lehet elérni. Célként jelölte meg, hogy Magyarországon legyen a legolcsóbb energiaár az EU-ban.
Szavai úgy értelmezhetők, hogy ahol a piaci versenyben nem alakulnak ki a kormány által kívánatosnak vélt árak, ott a kormány mondja ki az árakat. Ennek nyomán Orbán Viktor vágyai már ma közel állnak a valósághoz: az Eurostat adatai szerint lakossági gázárunk az unióban jelenleg a második legalacsonyabb. Igaz, a legolcsóbb Romániában feleannyiba kerül a termék, mint nálunk. Viszont ott emelkedik a díj.
Vállalati tarifáink ugyan még a magasabbak közé tartoznak, de annak körülbelül fele energiakereskedők közti versenyben alakul. A tarifa másik, állam által meghatározott felét pedig az Orbán-kormány az elmúlt évek során rendre emelte. Kérdés, a részben versenyalapú vállalati árak tekintetében a Fidesz miként képzeli el az árletörést. Orbán Viktor az energiaárak kapcsán mindeddig határozottan versenyellenes érveléssel élt.
A kormányfő tegnap úgy fogalmazott, 2010-ben, amikor átvették a kormányzást, háború folyt a magyar családok és a közműcégek, illetve a devizahitelesek és a bankok között, amely háborúban ők – szavai szerint – a piros-fehér-zöld sarkot választották. Nem tűrjük tovább a magánmonopóliumokat, az erőfölénnyel visszaélést, az igazságtalanságot, a kettős mércét, a kapzsiságot, az extraprofitot; 2014 a rezsiharc éve lesz – szóltak a jelszavak. (Mint korábban kiderült, a kormányfő az állami monopóliumokkal szemben megengedőbb.)
Mindennek egyfajta betetőzéseként megismételte, az országgyűlés mai ülésén áprilistól 6,6 százalékos gáz-, szeptembertől 5,7 százalékos áram- és október 1-től 3,3 százalékos távhőárcsökkentésről hozhat törvényt. (Tavaly 2012-es alapon összesen 20 százalékkal csökkentek a lakossági energiadíjak, de 30 százalékot ígértek. A jelek szerint tehát idén megáll a csökkentés. Ezt kormánypolitikusok a rezsicsökkentés "stabilizálásaként" jellemzik.) „Ceterum censeo, a rezsiharcot meg kell vívni” – szögezte le, amihez mindenkitől, pártállástól függetlenül támogatást kért: ebben a lehető legteljesebb egységet kell mutatnunk – fogalmazott.
A kormányfő beszámolt arról is, hogy az állam megvásárolta a Főgáz RWE-kézben lévő részvényeit és az ezzel járó irányítási jogokat. (Pontosabban az történt, hogy a fővárosi önkormányzat többségi tulajdonában és annak irányítása alatt álló Főgáz 49 százalékos részvénycsomagjáért az állami MVM költségvetési támogatásból fizet 41 milliárd forintot. Azt, hogy az RWE-nek bárminemű irányítási joga lett volna, a cégnél mindeddig lapunknak határozottan cáfolták.)
A nonprofit közszolgáltatásokról szóló törvénytervezetről szintén szót ejtett a kormányfő. Ám továbbra sem pontosította, ez alatt mit értenek. Németh Szilárd fideszes rezsibiztos korábban többször figyelmeztetett, hogy elképzeléseiket nem a nonprofit, hanem a no-profit jelzővel szerencsés illetni, mivel a közműellátók továbbra is gazdasági társaságok maradnának. Kevéssé konkrét, mégis újdonságszámba menő bejelentésként Orbán Viktor szükségesnek nevezte az első nonprofit hazai energiaszolgáltató megalapítását. Hogy ez konkrétan mit jelent, szintén nem részletezte, a szaktárcától erre vonatkozólag nem kaptunk választ.
A kormányfő napirend előtti beszédében csak röviden pendítette a Paksi Atomerőmű bővítéséről kötött – heves ellenzéki és civil tiltakozásokat kiváltó – magyar–orosz kormányegyezményt, amit az 1966-ban, még a Szovjetunióval kötött nukleáris egyezményünk meghosszabbításának nevezett. Az általa sorolt jogalapok közé bekerült egy 2005-ös felhatalmazás is, noha a Fidesz mindeddig azzal érvelt, hogy 2009-ig az akkori kormánynak nem volt felhatalmazása a bővítésről tárgyalni. Az ellenzéki megjegyzésekre adott válaszában a témát szintén elütötte, mondván: a téma kapcsán felvetődő kérdésekre a magyar–orosz kormánymegállapodásról szóló parlamenti vita során kívánnak reagálni.
