Júniusban 162 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés központi alrendszere, az önkormányzatok nélkül számolt pénzforgalmi egyenleg évek óta nem volt ilyen alacsony a hatodik hónapban. Igaz: ez sem elég ahhoz, hogy a június végi egyenleg jobb legyen a tavalyinál: akkor csak 518 milliárd forint volt a deficit félévkor, az idén viszont eléri a 712 milliárd forintot. 

Ez annyit jelent: fél év alatt a büdzsében az egész éves hiány-tervnek a 82 százaléka jött már össze. Mint azt a KSH múlt heti, az első negyedéves, véglegesnek tekinthető, az uniós metodika szerint készült jelentéséből tudjuk: a kedvezőtlen számokat aligha lehet csak azzal magyarázni, hogy az önkormányzatoktól átvett intézmények jobban elviszik a pénzt. Valójában ugyanis a nyugdíjkiadásokra és a bérkifizetésekre költ többet a kormány annál, mint amennyit bevételeinek növekedése lehetővé tenne.

Azt, hogy ez a tendencia nem változott, mutatja a most közölt előzetes adat is: az éves költségvetési terv szerint 8 százalékkal költ többet a tb-alapoknál a büdzsé, ám a féléves adatok szerint valójában 9 százalékkal nagyobb a kiadás. A különbség nem elhanyagolható, ha így megy tovább a tb-nél több mint 200 milliárd forint terven felüli kiadás jelentkezik majd, miközben a bevételek nagyjából az előzetesen kalkuláltnak megfelelően érekeznek.

A büdzsé azonban mindezek ellenére várhatóan tartani tudja majd a tervezett hiánycélt, hiszen a két Varga-csomag elegendőnek bizonyulhat a tervezettnél nagyobb kiadások fedezésére is.