Kellett a csomag: magas volt a hiány az első negyedév végén
Igaza volt az Európai Bizottságnak, nagyon nem állt jól a költségvetés az első Varga-csomag megszorításai előtt - derül ki a KSH legfrisebb jelentéséből. Az első negyedéves adatok szerint az államháztartás hiánya a GDP 3,8 százalékát tette ki a január-márciusi időszakban, a deficit 272 milliárd forint volt. Ez ugyan csak 56 milliárd forinttal haladja meg az előző év első negyedévének adatát, de emlékezzünk: akkor is kemény nadrágszíjmeghúzásokra volt szükség, hogy 3 százalék alatt lehessen tartani a hiányt.
Ilyen magas deficitre 2011 vége, a magánnyugdíjpénztárak államosításából származó bevételekre alapozott költségvetési költekezés óta nem volt példa.
A probléma bevételi és kiadási oldalon egyaránt jelentkezik, ám utóbbi a jelentősebb. Egyrészt az áfa-bevételek kisebbek a tavalyinál: 0,3 százalékkal, holott elvben (az inflációval és a fogyasztás bővülésével párhuzamosan) növekedniük illenék, legalább 2-3 százalékos emelkedés elvárható lett volna. A bevételek mindazonáltal 3,6 százalékkal növekedtek, leginkább az energiaszektor különadójának köszönhetően, hiszen itt hatszoros volt a befizetés az első negyedévben.
A magasabb hiányt azonban a kiadások növekedése magyarázza igazán: az állam 5,1 százalékkal költött többet a tavalyinál, (az első negyedévben összesen 3 402 milliárd forintot), ami annyit is jelent, hogy az inflációt meghaladó mértékű volt az emelkedés. A költekezés oka részben az árvizi védekezés is a KSH szerint, a katasztrófavédelmi fejlesztések növelték meg az állami beruházások értékét a tavalyihoz képest 16,8 százalékkal. Igaz: nem erre költötte az állam a legtöbbet az első negyedévben, a kiadásoknak mindössze a 3,2 százaléka ment fejlesztésre.
A legnagyobb tételt a pénzbeni társadalmi juttatások jelentik, ez az összes költés harmadát teszi ki - itt pedig a mért 2,2 százalékos emelkedés is alaposan meglátszik a büdzsé hiányszámain. A kiadást a nyugdíjak növelése vitte el: 7 százalékkal költött többet az állam nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások kifizetésére a tavalyinál. A többi juttatásra fordított összeget viszont csökkentette.
Óriási tételt jelent még az állami bérek kifizetése, hiszen a kiadások ötödét jelenti a majd 700 milliárdos tétel: erre 5,4 százalékkal, 35 milliárd forinttal költött többet a kormányzat. További probléma a kamatkiadások emelkedése: a 8,9 százalékos bővülés igencsak jelentősnek mondható. A kamatokra az első negyedévben az állami pénzek 9,4 százaléka, 321 milliárd forint ment el.
Noha az első negyedév számaiból még messzemenő következtetést nem feltétlenül lehet levonni, a KSH adatai többet árulnak el a költségvetés folyamatairól mint a havonta a Nemzetgazdasági Minisztériumban készülő úgynevezett pénzforgalmi jelentések. Utóbbiaknál a tárca a magasabb kiadásokat folyamatosan azzal magyarázta, hogy az önkormányzatoktól átvett intézmények finanszírozása miatt látszik nagyobbnak a költés a tavalyinál. A KSH adatai azonban már a teljes állami szektor bevételeit és kiadásait mutatják, itt tehát az egyes intézmények átvétele nem befolyásolhatja az adatokat - ráadásul az elszámolások is az uniós módszertan szerint készülnek.
Az első negyedév egyébként minden kimutatás szerint általában rosszabb egyenleggel zárt, aminek alapvetően két oka van. Egyrészt, hogy a bevételek valóban később érkeznek a büdzsébe, másrészt, mert a kormányzatok rendre márciust követően korrigálják a költségvetéseket, hoznak megszorító intézkedéseket, ezért az év második fele jobban szokott alakulni.
