Az osztrák OMV eladott 9 százaléknyi Nabucco-részvényt a francia GDF Sueznek - jelentette be a páneurópai gázvezetékterv bécsi központja. A felek nagy reményeket fűznek az együttműködéshez, de további részleteket - így például a vételárat - nem hozták nyilvánosságra. Az ügylet a második félévben zárul le.

Mint arra a közlemény is utal, az adásvételre nem sokkal azután kerül sor, hogy a német RWE kiszállt a közös társaságból, részvényeit az osztrák OMV-nek értékesítve (szintén nem közölt áron). Erre egyébként úgy derült fény, hogy lapunk egy áprilisi magyarországi Nabucco-rendezvény sajtótájékoztatóján rákérdezett, miért hagyták ki az RWE-t a sajtóanyagból; így pattant ki, hogy az adásvétel akkor már egy hónapja lezajlott. Akkori közlemények szerint az átadott csomag a Nabucco-részvények 16,67 százalékát tette ki. Vagyis az OMV most az átvett pakkból megtarthatott magának mintegy 7,67 százalékot.

A GDF már 2007-ben érdeklődött a Nabucco-részvények iránt, ám miután az akkori jelöltek közül végül a most kiszálló RWE jutott révbe, a francia vonal lassan háttérbe szorult.

Érdekesség, hogy 2008-ban Jean-Francois Cirelli, a GDF Suez jelenlegi elnökhelyettese úgy vélekedett, ha a Nabuccóba kizárólag azeri gáz kerül, a beruházás nem lehet megtérülő. Jelenleg viszont egyelőre csak azeri gázzal kapcsolatosan zajlanak előrehaladott tárgyalások.

A mostani részvényügylet-sorozat annak fényében különös, hogy a régóta dédelgetett, az orosztól független gázra alapozó, összeurópai Nabucco sorsa rövid távon az azerbajdzsáni Shah Deniz gázmezőt irányító konzorcium júniusra ígért döntésétől függ. A kitermelők - a brit BP, az azeri állam tulajdonában lévő Socar, a francia Total és a norvég Statoil - ugyanis ekkor jelölik ki gázuk elszállítására a Nabuccót, vagy a dél-európai TAP-ot. A kitermelők kegyeiért a TAP-pal folytatott versengés során a Nabucco januárban felajánlotta a Shah Deniz konzorciumnak, hogy a Nabuccónak kedvező döntés esetén a kitermelők megkaphatják a Nabucco részvényeinek felét.

Az osztrák végpontú Nabucco a tervek szerint Magyarországon is keresztülhaladna. A szövetség alapító tagja a Mol is, ám a magyar olajcégnek a tervet illető álláspontja az elmúlt évek során egyre borúsabbá vált: elsősorban a bécsi központ vezetési stílusát bírálták. Részesedésüket először átadták FGSZ nevű leányvállalatuknak, majd - miután tavaly év elején Orbán Viktor miniszterelnök tévesen bejelentette, hogy a Mol kivonul a Nabuccóból - aggályaik nyomatékául közölték, az FGSZ nem fizeti tovább Bécsnek a rá eső napi költségeket.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója lapunknak egy hónapja a kérdésről úgy nyilatkozott: az FGSZ nem kíván további tőkét fektetni a Nabuccóba, de akadályozni sem szeretné az önmagában jónak és szükségesnek vélt fejlesztés előrehaladását. Így a részvényesi üléseken minden döntést megszavaznak. Mivel ugyanakkor a tőkeemelésekben már nem vesznek részt, tulajdoni arányuk folyamatosan morzsolódik, ami jelenleg körülbelül 13 százalékon áll.

Az ügyben árnyalatnyi különbség rajzolódott ki a Mol és a magyar kormány álláspontja között: utóbbi ugyanis továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel - a pénzügyi befektetésen kívül mindennel, engedélyekkel, szervezési támogatással - kiáll a fejlesztés magyarországi szakaszának megvalósítása mellett.