Miközben a kormány chipszadóval védené meg a túloztt cukor és koffeinfogyasztástól a lakosságot, közben a napokban visszavonta a dohánytermékek jövedéki adójának június elején beterjesztett módosítását- írta az Index.hu.

Sajátos mód, a kormány 20 milliárdot szedne be népegészségügyi termékadó formájában az édesség, üdítőital és chipszgyártóktól – amivel az egészségügyi büdzsé helyzetét javítaná –, ugyanakkor rejtélyes módon nagyvonalúan több tízmilliárdnyi adót elengedne a hazai halálozások egyik fő okozójának tartott cigarettát előállító dohányiparnak.

A különféle gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazó törvényjavaslatból – salátatörvényből – ugyanis a napokban az Alkotmányügyi Bizottság kihúzatta a dohánytermékek adótételeit megszigorító passzust. A módosító indoklása lényegében értelmetlen és értelmezhetetlen: a rövidesen alkotmánybíróvá avanzsáló Balsai István által aláírt javaslat szerint valamiféle homályos „stratégiát” emleget, amelynek az lenne a célja, hogy az olcsóbb sodrós termékek és a cigaretták árát közelítsék egymáshoz.

Az indoklás szépséghibája, hogy ez nem magyarázat arra, hogy miért kell kihúzni a dohánytermékek adótételeinek a szigorítását: az eredeti, Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által beterjesztett javaslat ugyanis éppen ezen ügyködött, hogy csökkenjen a sodrós termékek és a cigaretták árkülönbözete - amit egyébként maguk a cigarettagyártók is régóta szorgalmaztak, bár vélhetőleg nem ilyen módon.

A dohánygyáraknak komoly – az index.hu számításai szerint legalább 22 milliárdot – megspóroló törvényjavaslatot megszavaztató, az Alkotmányügyi Bizottságot vezető Balsai István tagadta, hogy tudná, hogy ki készítette és ki adta az ő kezébe a törvénymódosítást.

„A dohánylobbi erősebb volt” - summázta a hírportálnak Balsai az ügyről alkotott véleményét. Ez ügyben lapunk is megkereste Patai Andrást a Magyar Dohányipari Szövetség főtitkárát, ám a szövetség sem volt bőbeszédűbb az ügyben.

A dohánylobbi nem először és nemcsak a Fidesszel ilyen eredményes. Korábban a szocialista érában előfordult, hogy a törvényhozók meglepően megértőek voltak a dohányiparral kapcsolatban, így korábban a Horváth Ágnes, szórakozóhelyi dohányzás megtiltását szorgalmazó törvényjavaslatát a Horváthot követő Székely Tamás egészségügyi miniszter indoklás nélkül levette a minisztérium jogalkotási programjáról.

A dohányzás ügyével másutt is megértőek: korábban, az időközben már megszavaztatott nyilvános közterületi dohányzást megszigorító törvény vitája idején Harrach Péter és Rubovszky György Kereszténydemokrata (KDNP) honatyák nagy hirtelen a „dohányosok jogának a védelmében” azzal álltak elő, hogy vendéglátó és szórakozóhelyeken is rá lehessen gyújtani.

Ha lehet, ennél is furcsább javaslat volt, amit a jobbikos duó, Gyenes Géza és Kiss Sándor nyújtott be a mostani törvényjavaslathoz: a két honatya ott azzal érvelt, hogy azért kell megkímélni a vágott dohányt a nagyobb mértékű adóemeléstől, mivel az ilyen cigaretta sodrása „hosszas manuális munkát” igényel -azaz, a bagósnak így logikusan kevesebb ideje maradna a pöfékelésre.