Nem csökkent a hazai kereskedők forgalma a nagy üzletek vasárnapi bezáratása óta – állítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Századvég tulajdonában lévő, kormánypárti Napi Gazdaságnak az online kasszákból nyert adatokra támaszkodva. Eszerint az év eleje és március 15, a törvény hatályba lépése közötti " 9 hét forgalmi átlagát kis mértékben meghaladta a törvény óta eltelt három hét alatt online kasszákban lebonyolított forgalma."

A napilapban megjelent rövid elemzés finoman szólva is problémás – ezzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a NAV-nak, amennyiben megkapjuk a válaszukat, úgy frissítjük a cikkünket.

 Amennyiben ugyanis igaz a NAV állítása, azaz "nem csökkent", illetve "kis mértékben nőtt" a két összehasonlított időszak átlaga, abból éppenséggel csöppet sem az következik, hogy a vasárnapi bezárás hatása "minimális" lenne az ágazatra. Ellenkezőleg: könnyen lehet, hogy a vasárnapi bezárás alaposan betett a kiskereskedelemnek.

A jelek szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerepkörét is részben felvállaló NAV megfeledkezni látszik egy statisztikai alapfogalomról, amit úgy hívnak, hogy bázishatás. A napilap cikkéből következően a NAV az év eleji holtszezon forgalmát hasonlította össze a húsvét előtti hetek forgalmával.

A január-február közismerten a holtszezon a kiskereskedelemben, ilyenkor a karácsonyi forgalmi boom után 25-30 százalékkal esnek az eladások. (Bár a KSH az utóbbi években már nem közli az eladások havi volumenindexét, ám az arányokra most is lehet következtetni a folyóáras adatokból: tavaly decemberben 907 milliárd forint volt a kiskereskedelem forgalma, míg januárra ez 623 milliárd forintra lappadt le az ünnepi bevásárlóroham elmúltával.)

A kiskereskedelmi forgalom évről évre ismétlődő, szokványos koreográfiája, hogy a holtszezon után a húsvéti ünnepekkor ugrik meg a kiskereskedelmi forgalom, méghozzá nem is kis mértékben. Bár az utóbbi években már a húsvét jelentősége némileg visszaesett a karácsonyi vásárlórohamhoz képest, ám a tavaszi ünnep előtt az utóbbi években is 20 százalék körüli mértékben pörögtek fel az eladások. Így tavaly április közepére esett húsvét, a havi adatokból jól látszik, hogy a holtszezon átlagosan 600 milliárdos költéseihez képest áprilisban 744 milliárd forintra ugrott a kiskereskedelmi eladások összege.

Azaz: a NAV és a Napi Gazdaság által felemlegetett január-márciusi időszak "összevont átlagolt eladásai" lényegében a holtszezon eladásait mutatják, míg a március 15-től eltelt három hét az idén április 5-6-ra esett húsvét előtti felfutás időszaka. Amennyiben a NAV adatai helyesek, azaz a nagy üzletek vasárnapi bezárása "nem változtatott" a kiskereskedelem forgalmán, az nemhogy nem megnyugtató, hanem súlyosan riasztó. Az annyit jelent, hogy az idén lényegében a kiskereskedők bukták a húsvéti szezont, bár kérdéses, hogy ebben a vasárnapi bezárásnak mennyi szerepe lehetett.

Vámos György az OKSZ főtitkára főtitkára szerint óriási veszteségre is utalhatnak a NAV adatai.  

 "Az elmúlt években a KSH adatai szerint 17-18-19 százalékokkal nőtt a január és afebruárhoz képest a forgalom" - mondta a főtitkár. Ehhez képest Vámos szerint igencsak riasztó, hogy az adóhatóság csak annyit állít, hogy kismértékben nőtt a forgalom március második felében. Mivel a NAV nem mondja meg, hogy ez konkrétan mekkora növekedést jelent, így Vámos él a gyanúperrel, hogy ez jóval kisebb, mint az utóbbi években tapasztalható volt. Márpedig egy kisebb ütemő növekedés az súlyos veszteséget jelent az ágazatnak - figyelmeztet a főtitkár. 

Biztosat természetesen erről nem lehet mondani, mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) még nem tette közzé a márciusi és áprilisi forgalmi adatokat. (Illetve ha közzéteszi, az sem jelent pontos eredményt, mivel az online kasszák dömpingszerű bekötése február végére-április elejére esett, így a korábban a bevételeik egy részét elhallgató kiskereskedők teljes forgalma elvileg onnantól megjelenik a NAV adatbázisában. Ez szintén torzítja a forgalmi indexeket, így például tavaly a trafikok online kasszái is komoly, ám csak papíron létező, több százalékpontos "forgalombővülést" produkáltak a forgalmi mutatóknál.

A kereskedelmi szakma elemzői úgy látják: a vasárnapi bezárás hatásáról csak 6-7 hónap múlva lehet biztosat mondani. Mint arról korábban beszámoltunk, a lapunkhoz eljutott, 2011-es NGM-es hatástanulmány úgy kalkulált: a vasárnapi forgalom negyede el fog veszni, ami 20 milliárdos kiesést jelent az ágazatnak, összességében a vasárnapi bezárás a 2011-es szinten 50 milliárdos mínuszt fog jelenteni a büdzsének. 

Update: A NAV időközben lapunknak küldött levelében nem adta ki, hogy milyen ágazati számokra alapozta a közléseit. A NAV válasz gyanánt csak egy szöveget küldött lapunknak, ami kis eltérésektől eltekintve megegyezik a Napi Gazdaság cikkének a szövegével. A NAV egyelőre nem válaszolt lapunknak arra a kérdésre sem, hogy nem tartja-e durva manipulációnak az év eleji holtszezon és a ünnepi szezon adatainak a fenti módon történt összehasonlítását.