A kormány nevében Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely a Kúria devizahitelekkel kapcsolatban hozott jogegységi határozatának megállapításait illeszti be a jogrendbe.

Amint arról korábban beszámoltunk: a kabinet több ütemben rendezi a devizahitelesek helyzetét. A most benyújtott jogszabály célja, hogy az adósoknak ne kelljen külön bírósághoz fordulniuk azért, hogy az árfolyamréssel, illetve a hitelkamatok egyoldalú emelésével tőlük korábban beszedett pénzeket visszakapják.

A második szakaszban, szeptemberben kerülhet az Országgyűlés elé az a törvény, amely az elszámolás pontos módját és ütemezését rögzíti. Majd ezt követően, Orbán Viktor miniszterelnök pénteki nyilatkozata alapján az év végéig nyújtják be azt a jogszabályt, amely a devizahitelek forintosításáról határoz.

A most benyújtott jogszabály tehát a Kúria döntéséhez kapcsolódó jogi kereteket határozza meg, így például azt, hogy a kamatok, díjak egyoldalú módosítását, emelését nemcsak a devizaalapú, hanem forinthitelek esetében is tisztességtelennek és így érvénytelennek tekinti a kormány, így ezeket a pénzeket is visszafizetteti a bankokkal.

Emellett eldőlt az is, hogy a jogszabály nem vonatkozik azokra, akik két éve kedvezményesen, a piaci árfolyamnál kedvezőbb szinten rögzített árfolyam mellett végtörlesztették devizaalapú hitelüket. Ezek a volt és jelenlegi adósok (hiszen sokan forinthitelből törlesztették devizaadósságukat) tehát nem kapják vissza az árfolyamréssel, illetve az egyoldalú kamatemeléssel beszedett pénzeket.

A korábban ismertetett elképzelésekkel szemben a jogszabály nem határoz meg időkorlátot a tekintetben, hogy a követeléseket mely szerződések esetében lehet érvényesíteni. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán még arról beszélt, hogy a törvény a még élő hitelszerződések mellett azon megállapodásokra vonatkozik majd, amelyeket öt éven belül zártak le a bankok.

A most benyújtott javaslatban azonban ilyen korlátozás nincs, így elvileg akár a tíz évvel ezelőtt visszafizetett kölcsönök esetében is visszajárhat az adósoknak az árfolyamréssel, illetve a kamatok, díjak és egyéb költségek egyoldalú emelésével beszedett összegek. Azért "csak" az utóbbi tíz évben lezárt hiteleknél merülhet ez fel, mert a most problémásnak talált banki gyakorlatot egy uniós fogyasztóvédelmi irányelv alapján találta tisztességtelennek a Kúria, Magyarország pedig 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz.

Ami az árfolyamrést illeti: a jogszabály rögzíti, hogy semmis a hitel folyósításakor alkalmazott devizavételi és az aktuális törlesztőrészlet kiszámításánál használt devizaeladási árfolyam, ehelyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középárfolyamát kell használni. A Kúriához hasonlóan a törvény is számol azzal, hogy a devizaalapú lakáshitelek esetében 2010 vége óta a bankoknak eleve középárfolyamon kell számolniuk, de választhattak, hogy az MNB árfolyamát használják vagy a sajátjukat.

Ezen hitelek esetében így erre az időszakra a most benyújtott jogszabály is engedi a saját középárfolyam alkalmazását, ami azért fontos, mert így a lakáshiteleknél az elmúlt négy évet nem kell feleslegesen újraszámolniuk a pénzintézeteknek.

A bankoknak a törvény hatályba lépésétől számított 90 napon belül végezniük kell az átszámításokkal, amelyhez természetesen a folyósításkori, illetve az adott törlesztőrészletnél az esedékesség idején érvényes középárfolyamot kell alkalmazniuk. Az átszámítást módszertanát a pénzintézeteknek 60 napon belül meg kell küldeniük az MNB-nek, amely hivatalból ellenőrzi a kalkulációk helyességét.

A szerződések egyoldalú módosításával úgy rendelkezik a jogszabály: vélelmezni kell, hogy az – egyedileg megtárgyalt feltételek kivételével – tisztességtelenek az egyoldalú kamat-, költség- és díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötések, általános szerződési feltételek, mivel nem felelnek meg a Kúria jogegységi döntésében meghatározott összes kritériumnak, így az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elvének.

Ezek a kamat- és költségemelések akkor válnak semmissé, ha a bank a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül nem kezdeményez bírósági eljárást annak bizonyítására, hogy tisztességesen járt el, illetve ha és amikor a bíróság a keresetét elutasítja. A bankoknak egy hónapjuk lesz arra, hogy átnézzék valamennyi olyan általános szerződési feltételüket, amely egyoldalú kamatemelést tesz lehetővé. Ezekről jelentést kell küldeniük az MNB-nek, melyben egyrészt feltüntetik az érintett szerződések azonosítási számát és az érintett összeget, valamint nyilatkoznak arról, hogy az adott kikötéseket tisztességesnek tartják vagy sem.

Amennyiben a bank nem tartja tisztességtelennek az egyoldalú szerződésmódosítást, akkor a bíróságon kell az igazát bizonyítania a magyar állammal szemben. Mivel ebben az esetben nem minden hitelszerződést kell külön-külön megvizsgálni, hanem olyan általános szerződési feltételeket, amelyeket adott pénzintézet akár több ezer megállapodásnál is alkalmazott, így perből is jóval kevesebb lesz annál, mintha az adósoknak kellene bizonyítaniuk, hogy esetükben nem felelt mega szerződés az előírásoknak.

A bírósági eljárások felgyorsítására ezen túl is több speciális előírást határoz meg a jogszabály Így például a bíróság soron kívül jár el ezekben az ügyekben, az eljárást nem lehet szüneteltetni, nincs helye viszontkeresetnek, beavatkozásnak vagy hiánypótlásnak - ez mind azt a célt szolgálja, hogy a pereket a lehető leggyorsabban lezárják. A törvény a Fővárosi Törvényszéket jelöli ki az első fokon eljáró bíróságként, a kereseteket pedig 30 napon belül el kell bírálni.

Ha a bíróság szerint, ha az egyoldalú szerződésmódosítás akár csak egy olyan alapelvnek nem felel meg, amelyet a Kúria meghatározott, akkor tisztességtelen és így érvénytelen, ha mindnek megfelel, akkor viszont a bíróság érvényesnek nyilvánítja és a banknak nem kell visszafizetnie az így beszedett pluszpénzt.

Pereskedni egyébként nem lesz olcsó mulatság. Az elsőfokú eljárás illetéke másfél millió forint lesz, míg a döntés ellen fellebbezni 2,5 millióért lehet, a másodfokú határozat felülvizsgálata a Kúrián pedig már 3,5 millió forintba kerül majd – ám mivel egy ügyben akár több ezer hitelszerződés sorsáról is dönt a bíróság, egy-egy megállapodás esetében pedig több százezer forint is lehet a tét, így a bankok valószínűleg minden olyan esetben próbát tesznek majd, ahol kicsit is védhetőnek látják az álláspontjukat.