Mindkét oldal elégedett
A testületeknek előbb azt kell elemezniük, hogy a hitelszerződés vonatkozó része világos és érthető volt, az ügyfél pedig felfogta a kapcsolódó kötelezettségeket és jogokat is. Mindebből pedig az következik, hogy az egyes szerződéseket egyedileg kell vizsgálni, a Kúria valószínűleg nem tud majd általános érvényű döntést hozni az árfolyamrés kérdésében, és ugyanezen okból vélhetően a parlament sem tud jogszabályalkotással beleavatkozni a két fél, bank és adósa magánjogi viszonyába.
A bankok üdvözlik azt a főtanácsnoki megállapítást is, hogy a szerződés egy pontjának érvénytelensége miatt nem kell az egész szerződést semmisnek tekinteni, ha a bíróság a hiba kijavításával reparálhatja a megállapodást.
Ez lényegében alátámasztja a Kúria által eddig is követett gyakorlatot: tavaly júniusban – nagy visszhangot kiváltó ítéletében – a legfelsőbb bíróság utólag beleíratta egy hitelszerződésbe, hogy a devizavételi és -eladási árfolyam különbözete az adós költsége, így kijavítva és érvényessé téve a megállapodást. Ez azt jelenti, ha a bíróság egy adott szerződésnél tisztességtelennek nyilvánítja az árfolyamrést, legrosszabb esetben a banknak akkor is csak az árfolyam-különbözetet kell visszafizetnie, amely egy átlagos ügyfél esetében néhány tízezer, maximum pár százezer forintot jelenthet. (A bankok 2010 óta középárfolyamon számítják ki a havi törlesztőrészletet, így elszámolni maximum az ezt megelőző időszakkal kell.)
A több devizahiteles ügyében is eljáró ifjabb Lomnici Zoltán azonban áttörésnek tekinti a főtanácsnok véleményét. A Civil Összefogás Fórum jogi szakértője úgy véli, komoly biztatást kapnak arra nézve, hogy eséllyel pereskedhetnek a bankokkal szemben. Luxembourgban sem tartják ugyanis kizártnak, hogy amennyiben a szerződési feltételek nem kellően érthetőek és világosak, felvetődhet a tisztességtelenség kérdése – hangsúlyozta.
Az ügyvéd szerint az adósok közül sokan nagyrészt a hiányos, esetleg félrevezető tájékoztatás miatt kerültek bajba, és a szakvélemény alapján úgy látja, ez felvetheti akár a devizahitel-szerződések érvénytelenségének kérdését is. Ha ugyanis az árfolyamrés alkalmazásának hatásaira nem hívták fel megfelelő módon az ügyfelek figyelmét, könnyen lehet, hogy ugyanez történt az árfolyamváltozások lehetséges következményeire történő „kioktatás” esetében is.
Így a tét ifj. Lomnici szerint óriási, mert bár a szakvélemény csak az árfolyamréssel kapcsolatos helyzetről szól, más szerződési feltételek módosítására is reményt nyújt. Az, hogy a hitelt a vételi, míg a törlesztést a magasabb eladási árfolyamon számolják el, havonta legfeljebb néhány ezer forintos nagyságrendű többletterhet jelent az adós számára, az árfolyamváltozás miatt viszont sok tízezer forinttal emelkedtek a törlesztőrészletek.
Ha pedig erről a kockázatról is hiányos volt a tájékoztatás, az ügyvéd úgy gondolja, a tisztességtelenség okán a kontraktusok e pontja szintén támadható lehet, és akár azt is el lehet érni, hogy az adósok a szerződés megkötésekor érvényes árfolyamon törlesszenek.