Amint arról korábban beszámoltunk: a Kúria tavaly decemberben több, a devizahiteleket érintő kérdésben is jogegységi döntést hozott, így például kimondta, hogy pusztán az árfolyamkockázat miatt a szerződések nem ütköznek sem jogszabályba, sem a jó erkölcsbe, nem színlelt megállapodások és nem is uzsoraszerződések. A hitelek attól nem válnak érvénytelenné, hogy olyan mértékben gyengült a forint árfolyama és ugrott meg emiatt a havi törlesztőrészlet, ahogy az a szerződéskötés idején még nem volt előre látható.

Egy fontos kérdésben, a szerződések egyoldalú módosításával kapcsolatban azonban a Kúria elnapolta a döntést. A legfelsőbb bíróság azt is vizsgálja, hogy az egyoldalú változtatást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, márpedig a Kásler-ügyben részben pont ezzel kapcsolatban kért iránymutatást az Európai Bíróságtól. (Nils Wahl főtanácsnok tegnap ismertetett véleménye szerint egyébként akkor, ha az alapján az ügyfél meg tudja ítélni a szerződésből fakadó előnyöket és kockázatokat.)

A kormány korábban ettől, vagyis a Kúria még hiányzó jogegységi döntésétől tette függővé a devizahiteleseknek még tavaly nyáron beígért, azóta is lebegtetett újabb segítséget. Valószínűleg azért vár a kabinet, mert ha a Kúria kimondja, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás nem átlátható és ezért tisztességtelen, akkor a devizahitelek érvénytelenné válnak. Az így kialakult helyzetet a jogalkotónak kellene rendeznie, vagyis a parlament lehetőséget kap arra, hogy törvényi úton, akár visszamenőleg átírja a szerződéseket.

Január végén Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője arról beszélt, ha március közepe előtt megszületik a döntés, a kormánypártok még a parlamenti választás előtt összehívják az Országgyűlést, hogy döntsenek a devizahitelesek ügyében. Erre azonban vajmi kevés az esély: a várakozások szerint az Európai Bíróság április-májusnál előbb nem dönt a kérdésben, s így a Kúria jogegységi határozatából sem lesz már semmi az április eleji választásig.

A devizahiteleseknek így egyelőre marad a kibővített árfolyamgát. A jegybank tegnap publikált adatai szerint decemberben 1343 új szerződést kötöttek a bankok, s így az év végéig 173 ezerre nőtt a rendszerhez csatlakozó adósok száma.