„Jó kis rezsicsökkentés jön”
Megerősítette, hogy most az áram, a gáz és a távhő árának további mérséklése van napirenden. Arra, hogy a lépés a választások előtt várható-e, szintén nem kívánt időpontot megjelölni, mondván, erről a frakció, majd később az Országgyűlés dönt. A Fidesz „munkacsoportban” vizsgálja a csökkentés lehetőségeit. Ennek nyomán a csoport vezetője, Rogán Antal frakcióvezető, illetve a testületben részt nem vevő Lázár János miniszterelnökségi államtitkár legutóbb azt is lehetségesnek nevezte, hogy a mérséklés harmadik hullámában már nem egyszerre és nem egyforma mértékben változhatnak a tarifák.
Korábban a 2012. decemberi árakhoz képest összesen 30 százalékos csökkentést szorgalmaztak. Ehhez számításunk szerint a mostani tarifákra vetítve még 12,5 százalékos árvágásra lenne szükség. A beszélgetés fő témáját a magyar–orosz atomegyezmény adta. A kormányfő az általuk korábban sokat és keményen bírált Oroszország kapcsán úgy fogalmazott: a múlton nem lehet változtatni, a jövőn igen. Korábban a németek és „a szovjetek” is megszálltak minket, de most mindkét állammal, csakúgy, mint a többivel, egyenrangú, kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszünk.
Arról, hogy a háromezermilliárd forintos orosz hitelfelvétellel növekedett-e függőségünk, szerinte érdemes úgy gondolkodnunk, hogy a két állam csak az 1966-ban kötött magyar–szovjet egyezményt hosszabbította meg. Oroszország „azért tesz mindenkinél jobb ajánlatot”, mert nem akarja elveszteni meglévő magyarországi piacát – fogalmazott. (Megjegyzendő, nem volt pályázat az ajánlatok összevetésére. Az egyezmény kapcsán a kormány orosz függőségünk csökkenéséről beszélt.)
Orbán Viktor érvelése szerint a megegyezéssel csupán a parlament 2011-es energiastratégiai határozatát hajtja végre. Mert szerinte fontos, hogy a terveket végrehajtsuk. Emlékeztetett, hogy a bővítés hosszú távon csak a jelenlegi blokkok kiváltását jelenti. (Szakértők szerint az erőmű-kapacitás emellett 5-10 évig a jelenlegi kétszeresére nő.)
Úgy vélte, a Pakson termelt áramra elsősorban az import kiváltása miatt van szükség. Szerinte ez a hazai vállalkozások versenyképességének záloga. Azt mi tesszük hozzá, hogy a hazai vállalkozások versenyképességének záloga valójában az olcsó áram, függetlenül annak termelési helyétől. A magyar gazdaság egészének ugyanakkor kétségtelenül fontos, hogy itthon termeljék a lehető legolcsóbb áramot. A paksi áramra Orbán tervei szerint a közúti közlekedés „elektromos alapra helyezésével” is keresletet kívánnak teremteni.
Hivatalosan az idén egyetlen villanyautót sem helyeztek forgalomba hazánkban, s a hazai utakon jelenleg alig pár tucat elektromos autó közlekedik. A miniszterelnök véleménye szerint a paksi bővítés a rezsicsökkentésen túl az ipar versenyképességét is növeli: fő cél Európa USA-val szembeni pozíciójavítása. Valójában az Egyesült Államokban a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a palagáz versenyképessé vált, a kitermelés bővült és a gázár csökkent. Ám ezt a fűtőanyagot a Fidesz-kormány – gázipari fejlesztései ellenére – nem tekinti stratégiai kitörési pontnak.
Ezt bizonyítja az is, hogy az atomegyezményt nem kötötték olcsóbb orosz gázhoz. Az interjúban a kormányfő azt is megismételte, hogy célja a monopolhelyzetű energiacégek köztulajdonba vétele. Szerinte ebbe a sorba illik, hogy az állam a német RWE-től megvásárolta a Főgáz kisebbségi csomagját, ami – mint állította – az RWE-nek irányítást biztosított. Ez a sommás kijelentés nem fedi a valóságot, ugyanis a fővárosi önkormányzat többségi tulajdonában álló cégnél lapunknak az elmúlt évek során többször is kategorikusan cáfolták, hogy ők rendelkeznének az irányítási jogokkal. A kormányfő ígéretei szerint a jövőben is várhatók államosítások a hazai energetikában.
Semmi sem kötelező
A miniszterelnök rádiónyilatkozatában úgy fogalmazott: a parlament által 2011-ben elfogadott, 2030-ig szóló energiastratégia kötelezi a kormányt a paksi bővítés megvalósítására. Ez az állítás azonban nem fedi a valóságot: az energiastratégia csak a rendelkezésre álló lehetőségek egyikeként említi a bővítést – ugyanakkor számos olyan konkrét energetikai lépést előír, amelynek az Orbán-kormány a gyakorlatban épp az ellenkezőjét csinálja. Sántít Orbán érvelése azzal kapcsolatban is, hogy egy korábbi parlamenti határozat felhatalmazást ad számára a bővítési beruházásra – ilyen tartalmú határozat soha nem született.
Az Országgyűlés eddig kétszer foglalkozott a bővítéssel. A 40/2008. (IV. 17.) OGY-határozat a 2008–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról: „Az Országgyűlés … felkéri a Kormányt, hogy kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé.” Mindebből máig egyetlen betű sem valósult meg. Erről érvényes ombudsmani állásfoglalás is született.
Az összes megalapozó tanulmány hiányzik, és a konkrét beruházásra vonatkozó előterjesztés sem került soha a parlament elé. A másik, egy évvel későbbi határozat szintén nem a bővítésről szól. A 25/2009. (IV. 02.) OGY-határozat szó szerint a következőket tartalmazza: „Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást ad a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez”. Azaz semmi sem kötelezte a kormányt a szerződés aláírására az oroszokkal. (H. M.)
