Cukorral csalták az áfát
Akkortájt figyeltek fel arra cukor-nagykereskedelemmel foglalkozó társaságra, amelyről – mint pénteki közleményükben írták – már az elsődleges vizsgálatok alapján feltételezhető volt, hogy a Szlovákiából behozott többmilliárd forint értékű cukor és étolaj jelentős részének „közösségen belüli beszerzését” nem vallotta be. Egy országos akció keretében a NAV szoros ellenőrzése alá vonta az összes Szlovákia felől érkező kamiont, azok úti okmányait és szállítmányait.
Elkülönítették az ügyben érintett nagykereskedőre vonatkozó adatokat és felrajzolták az általa vásárolt szlovák étolaj és cukor útját az eladótól a kiskereskedőig. A szálak egy közbülső titkos raktárhoz vezettek, amelyben a NAV ellenőrei a vizsgált cukor-nagykereskedőre és a köréje szervezett szövevényes céghálózatra vonatkozó dokumentumok sokaságára bukkantak.
A lefoglalt iratok alapján a vizsgálatot kezdtek a cukor- és olaj-nagykereskedő cég partnereinél, és azok partnereinél is, így pontosították a nagykereskedő köré felépített céghálózatot és egyes tagjainak pontos szerepét az ipari méretekben bonyolított áfacsalásban. Egyidejűleg információkat kértek a szlovák társhatóságtól. Így derült ki, hogy az elsőként leleplezett nagykereskedő cég összesen 12 milliárd forint értékben vásárolt ötvenmillió kilogramm cukrot és hárommillió liter étolajat Szlovákiában, majd a teljes mennyiséget két adóoptimalizáló cégen keresztül négy kiskereskedelmi hálózatnak adta tovább.
Őket is utolérte az adóellenőrzés. Kiderült, hogy többükkel szemben a nagykereskedőnek még jelentős követelései voltak,mivel a kiskereskedők jellemzően 60-90 napos fizetési határidővel egyenlítik ki a számláikat. Az adóhatóság intézkedésének következtében azonban a leszállított tételek után járó pénz már a NAV-hoz folyik majd be.
Elkerülendő, hogy a NAV rátegye a kezét a még ki nem fizetett számlák ellenértékére, a nagykereskedő és partnerei egyszerűen nem állítottak ki számlákat. A NAV vizsgálatai miatt azonban a kiskereskedők igyekeztek minél gyorsabban megszabadulni adócsaló partnerüktől, ezért volt, aki önszámlát állított ki, majd az általa vásárolt cukor és étolaj ellenértékét teljes egészében átutalta a NAV számlájára. A nagykereskedők továbbra is igyekeztek menteni a menthetőt. Ausztriában nyitottak bankszámlát egy ottani pénzintézetnél, de a NAV azt is zároltatta.
Az intézkedések hatására a költségvetést ért többmilliárdos kárból 337 millió forintot és 17 700 eurót, valamint öt ingatlant és hat tehergépkocsit foglaltak le százmillió forint értékben. A céghálózat felderítése folytatódik, vélhetően büntetőeljárás is indul. Németh Gabriella, a NAV regionális igazgatósága szóvivője nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy az áfacsalásra szakosodott szervezetek rangsorában hol helyezkedhetett el a most leleplezett csoport, és nem nevezte meg azokat a kiskereskedőket sem, amelyek az áfamentesen behozott cukrot értékesítették.
Korábban az Index riportjában a Sovereign cukor Szlovákiából Magyarországra vezető útját írta le, miközben elvész az áfa, elvesznek a cégek és az információk. A cikk szerint az áfamentes cukor a Lidl, a Penny és a Tesco polcain landolt, öt-tíz forinttal olcsóbban, mint amennyiért a versenytársak kínálták ugyanezt. A riport csak egy útvonalat és egy céghálózatot tárt fel. A Magyar Cukorszövetség elnöke szerint azonban több százan foglalkoznak a cukor adómentes behozatalával. Hájas László a Magyar Nemzetnek azt mondta: a forgalomba kerülő cukormennyiség 80-90 százaléka áfacsalás útján kerül a boltokba. Azaz valamennyi kiskereskedőhöz jut áfacsalással csökkentett árú cukor.
A költségvetés kára milliárdokban mérhető. Az iparágban nemzetközi maffiáról beszélnek, ami igaz lehet más nagy mennyiségben forgalmazott élelmiszerek, így a liszt, a hús, a gabonafélék esetében is. A kormány részben a fordított áfa bevezetésével, részben – például a húsnál – az áfakulcs jelentős csökkentésével próbálja visszaszorítani a csalásokat. Ám a kabinet mozgástere is korlátozott. Európai áfarendszerváltás nélkül látványos sikereket gyakorlatilag lehetetlen elérni.
Sors László, a NAV bűnügyi vezetője már 2012 végén rámutatott lapunknak adott interjújában az uniós áfarendszerre visszavezethető anomáliákra. Akkor a rossz minőségű termékek kapcsán beszélt arról, hogy „kevés kivételtől eltekintve csak úgy hozhatók forgalomba „igen kedvező” áron bizonyos termékek, ha nem fizetik meg utánuk az adókat”. Vagy, tegyük hozzá, ha a forgalmazó által is tudottan rossz minőségűek. Sors az interjúban úgy vélte, „ezzel a kereskedőknek is tisztában kell lenniük”.
Horváth András volt adóhivatali dolgozó szerint ezermilliárdos áfacsalásokéhoz asszisztál a hatóság azzal, hogy a multinacionális cégeknélnál nem vagy nem kellő alapossággal tart ellenőrzéseket. Horváth eddig kevés konkrétummal állt elő, de azt például ő is elmondta, hogy a hazai kereskedelemben kapható cukor nagy része áfacsalással kerül a boltokba. A kiskereskedőket azonban nem vonják felelősségre.
