Van új szerződés a vezetékre
Azt, hogy Alekszej Miller, a Gazprom elnöke Budapesten járt, az orosz gázcég közölte először a Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítójával. Közleményükben azt is hangsúlyozták: a szerdai látogatás keretében az állami tulajdonú MVM és a Gazprom közös társasága a Déli áramlat magyarországi szakaszának tervezéséről szóló megállapodást írt alá egy meg nem nevezett konzorciummal.
A kormány minderről csak a Gazprom közleményének hazai megjelenése után szólt. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője azt is közölte az MTI-vel: a kormányfő és a cégvezető között ezúttal semmilyen megállapodás aláírására nem került sor. (Azt viszont Havasi Bertalan közlése nem említette, hogy a Gazprom és az MVM közös cége nem írt-e alá valamit. Ennek kapcsán Jávor Benedek azt kérte a kormányfőtől: tegye világossá, a magyar fél aláírt-e megállapodást a magyarországi szakasz tervezéséről.)
A Népszabadság megtudta: az MVM és az orosz Gazprom közös tulajdonában álló Déli Áramlat Zrt. tegnapelőtt valóban aláírta az orosz–olasz gázvezetékterv magyarországi szakaszára vonatkozó mérnöki előkészítő szerződést. A másik fél három magyar és egy ukrán tervezőcég volt. A témára vonatkozó kérdéseinkre az MVM-nél nem reagáltak. Értesülésünk szerint ugyanakkor a szerda esti Orbán–Miller-találkozó semminemű kapcsolatban nem áll a mérnöki szerződéssel, azt a magas szintű tárgyalásoktól teljesen függetlenül írta alá a Déli Áramlat Zrt. a mérnökcégekkel, voltaképp véletlenül pont ugyanaznap. Ebből a szempontból a Gazprom sajtóközleménye volt félrevezető, amely az aláírást összekapcsolta a Miller-látogatással. A sajtóközlemény szerint egyébként a jövő év első negyedében elkészülnek a műszaki dokumentációval, és meghatározzák a gázvezeték magyarországi szakaszának nyomvonalát is. A 229 kilométer hosszú szakasz (és egy gázkompresszorállomás) a tervek szerint Hercegszántó és Tornyiszentmiklós között épül majd meg.
A tárgyalás és a megállapodás azért bír különös jelentőséggel, mert az Európai Bizottság egy hete jelentette be, hogy az uniós jogba ütközőnek tartja a Déli áramlat megépítéséről szóló szerződéseket, amelyeket a tagállamok korábban Oroszországgal kötöttek. Erről értesítették az orosz felet is, arra kérve: járuljon hozzá a kétoldalú megállapodások megváltoztatásához. Az oroszok mereven elzárkóztak, mondván: a kétoldalú kormányközi szerződések felülírják az európai uniós jogot – ezt mostani közleményükben is hangsúlyozták.
A bizottság készült az elutasításra is, a tagállamoknak azt javasolta: ha nem sikerül módosítani a megállapodásokat, akkor a szerződésben foglaltakat egyszerűen ne hajtsák végre. Ha megteszik, akkor sincs nagy vész azonban: a bizottság legfeljebb kötelezettségszegési eljárásokat indít, amelyek néhány év alatt juthatnak egyébként el egy valamelyest is kellemetlen végső döntésig. A jogi helyzet egyébként a vezeték építését az Európai Bizottság szerint sem kell hogy akadályozza: a szerződéseket az üzemkész állapot eléréséig kellene újra kitárgyalni. Így a tervezésről szóló új megállapodás tulajdonképpen a normál üzletmenet részének is volna tekinthető, amely az új tárgyalásokat nem akadályozza.
Mindazonáltal az uniós kifogás miatt a magyar állami vállalat a szerződéssel komoly anyagi kockázatot vállalhat. Szakértők szerint a szerdán kötött tervezési szerződés nagyságrendje milliárdos, aminek a zrt. 50-50 százalékos tulajdoni megoszlásához híven az MVM a felét állja. Szakértők szerint ugyanakkor ez az összeg eltörpül a magyar szakasz körülbelül 280 milliárdosra becsülhető költségeihez képest, aminek a felét valóban az MVM-nek kellene kifizetnie. Mindazonáltal ez az összeg bizonyosan csak akkor állhat a Gazprom és az MVM rendelkezésére, ha „a City” – vagyis a nemzetközi bankvilág – is meggyőződik az elképzelés életképességéről, vagyis ha az EU is áldását adja rá.
Korábbi közlésünk szerint a Déli áramlatra vonatkozólag a Mol és a Gazprom közös tulajdonában álló Sep Co. nevű magyar cég készítette el a megvalósíthatósági tanulmányt. A mostani megbízás keretében viszont a mérnökcsapatok „csavarról csavarra” vetik papírra a vezetékszakasz paramétereit. Ezt később engedélyeztetik, a nyomvonalon ez alapján indulhatnak meg a szolgalmijog-bejegyzések, majd minden papír birtokában kérhető rá építési engedély. Mivel az Orbán-kormány továbbra is határozottan kiáll a beruházás mellett – szöges ellentétben a Fidesz ellenzéki időszakával, amikor a szerződést árulásnak nevezték –, a honi hatóságok valószínűleg nem gördítenek akadályt a beruházás elé. Ám szakértők újfent megerősítették: gáz csak EU-engedély birtokában kerülhet a csőbe.
A Gazprom mindenesetre azt igyekszik hangsúlyozni, hogy a vezeték már épül Oroszországban, Bulgáriában és Szerbiában már megkezdődtek a munkálatok, és nehéz ebből kiszállni. A cég közleménye szerint Alekszej Miller és Orbán Viktor a tárgyaláson megerősítették: a gázvezeték magyarországi szakaszának építését 2015 áprilisában kezdik meg (a tervek szerint 2017-ig készül el). A társaság sajtószolgálata külön emlékeztetett rá, hogy a Déli áramlat magyarországi szakaszát orosz–magyar kormányközi megállapodás alapján építik, és a magyar kormány nemzeti jelentőségű beruházásnak minősítette a projektet.
