Benzinár: visszaél piaci fölényével a Mol?
Piaci információk és a GVH saját megítélése szerint a Mol 2006 óta túlzottan magasan tartotta a benzin nagykereskedelmi árát, ami hatással volt a kutaknál kialakuló kiskereskedelmi árakra. Juhász Miklós GVH-elnök tavaly ősszel lapunknak úgy nyilatkozott: már látják a Mol-eljárás végét, és szeretnék mihamarabb lezárni az immáron ágazati méretűvé terebélyesedett vizsgálat történetét. Ez azonban azóta sem sikerült, így csütörtökön is csak egy újabb zárt tárgyalást tartott a GVH versenytanácsa. Ilyet akkor kérhetnek az eljárás alá vont cég képviselői, ha a tárgyalás során üzleti vagy egyéb titoknak minősülő információk kerülnek szóba.
A GVH sajtóirodáján a folyamatban lévő ügyre való tekintettel nem adtak tájékoztatást, így azt sem lehet tudni, hogy miért nyúlik rétestésztaként az ügy immáron harmadik éve. Azt azonban leszögezték, hogy előreláthatólag 2014 első negyedévében döntés születik a Mol-erőfölényes ügyben.
A versenytörvény elvileg hat hónapot ad a versenytanácsnak, hogy lefolytassa ezt a vizsgálatot. Ezenfelül indokolt esetben az eljárást kétszer, egyenként hat-hat hónappal meghosszabbíthatják. Bár a GVH nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a Mol-ügyben túllépték-e a határidőt, korábban a hivatal szóvivője elmondta: a kérdésben terjedelmes és hosszadalmas adatbekérésekre volt szükség, ennek ideje pedig nem számít bele az összesen másfél éves vizsgálati időbe. Az biztos, hogy nem egyszerű kérdésről van szó: az üzemanyagok nagykereskedelmi árát befolyásolja a kőolaj világpiaci ára, a forint–dollár keresztárfolyam változása és a jövedéki adó mértéke, és csak ezeket a hatásokat kiszűrve lehet megállapítani, hogy a Mol túlzottan magas árakat alkalmazott-e.
A GVH korábban két eljárásban, 2000-ben és 2004-ben vizsgálta, hogy az olajipari vállalat a benzin nagykereskedelmi árának kialakításánál visszaélt-e helyzetével. Bár a versenytanács megállapította a társaság vitathatatlan gazdasági erőfölényét az üzemanyagpiacon – a Mol a piac 80-90 százalékát fedi le –, ám úgy látta: a cég egyik esetben sem élt vissza piaci súlyával, vagyis a vizsgált időszakokban nem alkalmazott túlzottan magas árakat. A GVH által idézett szakértői számítások szerint ugyan a vizsgált időszakban alkalmazott Mol-üzemanyagárak a benzin esetében 8, míg a gázolaj esetében körülbelül 12 százalékkal voltak magasabbak a költségalapon kiszámolt nagykereskedelmi áraknál, azonban a GVH nem látta megalapozottnak, hogy ez túlzottan magas árakat jelentett volna.
Újravizsgálják a biztosítókartellt
A Kúria döntése értelmében a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) részben újra kell vizsgálnia azt a biztosítókartelles ügyet, amely miatt történetének egyik legnagyobb bírságát szabta ki. A GVH még 2006-ban összesen 6,8 milliárd forint büntetéssel sújtotta az Allianz és a Generali biztosítót, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz, a Magyar Opel-kereskedők Bróker és a Porsche Biztosítási Alkusz alkuszcégeket, valamint a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségét. Az eset tulajdonképpen két részből áll: a GVH egyrészt úgy találta, hogy a biztosítók és a márkakereskedők megállapodtak a járművek szervizelésekor alkalmazott óradíjakról, másrészt a biztosítók és az alkuszcégek összebeszéltek, hogy az ügyfeleket a két céghez tereljék. Az érintettek bíróságon támadták meg a határozatot, így jutott el az ügy a Kúriáig. A legfelsőbb bírói fórum mostani döntésével a szervizdíjas ügyet lezárta: mivel a bírságot már korábban befizették az érintettek, az ügy most ezzel véget ért. Az alkuszokkal kötött megállapodással kapcsolatban azonban a Kúria új eljárás lefolytatására kötelezte a GVH-t, ezért ez az ügy most újraindul a versenyhatóságnál. Mivel az alkuszcégek, és a biztosítók az eset ezen részéhez kapcsolódóan is régen befizették már a bírságot – mintegy 600 millió forintot –, ez most visszajár a cégeknek.
