Az egység kezd formálódni

Megállapodtak az európai bankszanálási szabályokról a tagállamok és az európai parlament képviselői szerda éjjel, s ezzel helyére került az épülő európai bankunió egyik eleme. A most elfogadott szabályok abban adnak eligazítást, hogy milyen sorrendben vegyék ki részüket a veszteségmegosztásból a bank tulajdonosai, a kötvénytulajdonosok, illetve a betétesek. Az európai politikusok azt szeretnék elkerülni, hogy az adófizetők pénzéből kelljen pénzintézeteket megmenteni, szanálni, ahogy az a 2008–2009-es válság óta történt. A Financial Times adatai szerint 2008 óta az európai bankokba 473 milliárd euró tőkét pumpáltak az adófizetők zsebéből. Az új szabályrendszer mind a 28 tagállamban érvényes lesz 2016. január elsejétől. A szerda éjjel született egyezséget még az Európai Parlament plenáris ülésén is meg kell szavazni, és a tagállamokból álló tanácsának is rá kell bólintania, de ez már csak formalitás.

A most megállapított hierarchia szerint a részvényeseknek és a kötvénytulajdonosoknak kell első sorban állniuk a veszteségeket, majd a 100 ezer euró feletti megtakarítással bíró betétesek jönnek a sorban, de az említett összeg alatti betétekhez nem nyúlnak. (Az EU-ban 100 ezer euróig védik betétbiztosítással a számlán lévő forrásokat.) A pénzintézet összes kötelezettségének minimum nyolc százalékát ezen szabályok alapján kéne teljesíteni. Ezek után lennének felhasználhatók a nemzeti bankszanálási alapok, amelyeknek a létrehozását szintén kötelezővé teszi a jogszabály. (Egyelőre csak három tagállamban – Dániában, Svédországban és Németországban – létezik ilyen alap.) A szanálás során csak legutolsó lépésben merülhet fel európai pénzalapok igénybevétele, s akkor is kizárólag egyedi esetekben. Az európai mentőalapból (ESM) csak akkor kaphat egy bank, ha a tagállam erre vonatkozó programért folyamodik (mint történt lényegében például Spanyolország esetében.)

Az eurócsoport pénzügyminiszterei kedden, az uniós pénzügyminiszterek közösen jövő szerdán ülnek össze rendkívüli tanácsülésre, hogy még a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előtt megegyezzenek a bankunió többi eleméről. Legalábbis maguk között. A végleges rendszer felállításához ugyanis még az Európai Parlamenttel is meg kell egyezni, amelynek illetékes képviselői már jelezték, több ponton nem tetszik nekik az irány, amerre a tárgyalások haladnak. A legégetőbb viták a többi között arról szólnak, mekkora legyen az Európai Központi Bank által irányított egységes bankfelügyelet „hatósugara”, hány bank tartozzon a közvetlen felügyelete alá, mi legyen az európai bankszanálási alappal, amíg az a hitelintézetek hozzájárulásából feláll, s ki döntsön végső soron egy bank átalakításáról, szanálásáról. Utóbbi súlyos kompetenciavitává kezd alakulni az uniós intézmények között.

Magyarország részvételéről a bank unióban még nem döntöttek. Györkös Péter nagykövet, Magyarország uniós állandó képviseletének vezetője csütörtökön elmondta: egyelőre nem tartunk ott, hogy felelősen lehessen dönteni, ehhez még az utolsó puzzle-darabnak is a helyére kell kerülnie. Súlyos kérdést vet fel az OTP helyzete, mert a bank központja Magyarországon van, de az eurót használó Szlovákia területén is aktív, tehát részben biztosan a bankunió fennhatósága alá kerül majd.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.