A jelzálogkölcsönök egy markáns részét az ügyfelek svájci frankban vették fel, mivel az alpesi ország devizájának kamata sokkal alacsonyabb volt, mint a zlotyé. A lengyel lapok azt írják, hogy a legpechesebb ügyfelek azok, akik 2008-ban igényelték kölcsönüket. Akkor két zlotyért adtak egy svájci frankot, míg most ugyanezért 3,4-et kell kifizetni. A változások persze az itthon is ismerős következményeket hozták: a hiteltulajdonosok törlesztési költségei drámaian megnőttek az árfolyamveszteség miatt. A helyzetüket az sem könnyíti, hogy az említett évben futottak csúcsra az ingatlanárak. Most úgy néz ki, hogy ha valaki fizetésképtelenné válik, s értékesítenie kell a lakását, az eredeti árnál akár 10-15 százalékkal is kevesebbet kaphat. Így sokaknak továbbra is tetemes, akár 100 ezer zlotys tartozása is maradhat. A szerencsétlen körülmények miatt sokan vannak, akiknek elárverezték az ingatlanát, ám ezzel együtt is súlyos összegekkel adósai a banknak.

A kormány terve a fogyasztói magáncsőd elvét használja. Erre már eddig is volt lehetőség Lengyelországban egy EU-direktíva alapján, de három év alatt összesen 70 fő élt a lehetőséggel. A Polityka hetilap szerint Németországban évente százezren használják ezt a menekülési utat. A tervezetet hamarosan megvitatja a kormány, de további hónapokig tart majd az egyeztetés, mielőtt elfogadhatnák az elképzelést. A tervezet szerint a fizetésképtelen adós elveszíti ugyan az ingatlanát, de az árverés után a csődgondnok az összeg egy részét a „károsultnak” visszaadja, hogy az lakást bérelhessen magának két évre. A fennmaradó összeget a kölcsön folyósítója – azaz a bank – kapná meg. Az eljárás feltétele, hogy a kínos helyzetbe jutott fogyasztó három éven át megvalósítsa a bíróság által előírt törlesztési forgatókönyvet. Fizetésének egy részét például át kell utalnia a hitelezőnek, így például a banknak. Az adós ugyanakkor nem maradhat pénz nélkül, de számítania kell arra, hogy a bíróság és csődgondnok ellenőrzi kiadásait. Ha az adós nem tud dolgozni, például megbetegszik, akkor a bíróság felfüggeszti a törlesztést.

Lengyelországban is többen előálltak azzal – ahogy a spanyol és horvát bíróságok tették –, hogy náluk is semmisítsék meg visszamenőleges hatállyal a devizahiteleket. Andrzej Jakubkiak, a lengyel pénzügyi felügyelet elnöke a Gazeta Wyborczában viszont indokolatlannak minősítette ezt a törekvést.