Sok adós kaphat segítséget
Bár a kilakoltatások jellemzően nagy figyelmet kapnak, valójában évente alig kétszáz ilyen eljárásra kerül sor, miközben ingatlanokat ezres nagyságrendben árvereznek el. Mától változtak az árfolyamgát szabályai is, a parlament keddi döntésével kiszélesítette a rendszerhez csatlakozni jogosultak körét. Eddig nem élhettek a lehetőséggel azok a devizahitelesek, akik 90 napnál régebben nem törlesztenek, 20 milliónál több hitelt vettek fel vagy 30millió forintnál drágább ingatlant vásároltak.
Ezeket a feltételeket most eltörölte az Országgyűlés. Fontos változás, hogy az új belépőknél az állam már csak akkor vállal kezességet a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozásra, ha a devizahitel forintban számolt összege nem haladja meg a fedezetül felajánlott ingatlan értékének 95 százalékát. Mivel a 90 napon túli adósok esetében ez a mutató a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint átlag 134 százalék, így ezek az ügyfelek jelentős adósságelengedésre számíthatnak – feltéve, hogy a bank igényt tart az állami kezességre.
Erre azonban inkább csak akkor lehet számítani, ha a pénzintézet úgy látja, így helyre tudja állítani az adós fizetőképességét. A bankszektor üzleti érdeke, hogy egy fennálló, fizetőképessé tehető szerződés esetében az ügyfél ismét rendesen törlessze hitelét. A nem teljesítő jelzáloghitelek kezelése, a végrehajtás sokéves, költséges, minden érintett számára káros és szociálisan is megterhelő folyamat. Ezzel szemben az árfolyamgát közismert, a bankok által is támogatott megoldás – olvasható a Magyar Bankszövetség tegnapi közleményéből.
A hitelszerződések felmondása nagyjából kéthetes folyamat (a bank döntést hoz a szerződés felmondásáról, ezt közokiratba kell foglalni, majd eljuttatni az ügyfélhez), miközben a parlament kedden döntött a devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényről. A fentiek alapján a bankszövetség elhatárolódik bármely, vélelmezett – tömeges vagy előre hozott – felmondással kapcsolatos aktivitástól, de még ezek felvetésétől is – fogalmaz a szervezet.
A szövetség vélhetően Rogán Antal közleményére reagált. A Fidesz frakcióvezetője arról számolt be, hogy szerdán és csütörtökön több bank ügyfele is jelezte: a pénzintézetek elkezdték felmondani rossz adósaik szerződését, hogy ne léphessenek be az árfolyamgátba. Rogán Antal arra kérte a bankokat, hogy ne gátolják, hanem segítsék a nehéz helyzetben lévő adósok csatlakozását a rendszerhez.
Az OTP még a törvény hatályba lépése előtt döntött a szerződésfelmondások azonnali leállításáról, azok az ügyfelek pedig, akiknek a bank a közelmúltban mondta fel a hitelét, kérhetik a szerződés helyreállítását – mondták lapunknak a pénzintézetnél. Hasonlóan jártak el az Ersténél is. A banknál elmondták: átmenetileg, három hónapra felfüggesztették a szerződések felmondását annak érdekében, hogy a legrászorultabb ügyfelek is igénybe tudják venni az árfolyamgátat. Az elmúlt pár napban, a törvény elfogadásáig kezdeményezett szerződésbontások a szokásos késedelemkezelési folyamat részét képezték – tették hozzá.
A lapunk által megkérdezett bankok szerint az árfolyamgát megnyitása sok esetben megoldást jelenthet a nehéz helyzetben lévő adósok számára. Sokan nem tudták egy összegben rendezni a felhalmozott hátralékukat, e nélkül viszont eddig nem csatlakozhattak a rendszerhez. Most azonban az adósság a gyűjtőszámlára kerül, az új, csökkentett törlesztőrészletet pedig már tudják vállalni, így helyreállhat a fizetőképességük. Ami az adósságelengedést illeti a CIB-nél elmondták: mivel az árfolyamgát esetében a tartozás legnagyobb része az alapügyletből adódik és nem a gyűjtőszámlán felgyülemlett összegből, amire az állami kezességvállalás vonatkozik, így érdemesebb a tartozás elengedését választani.
Fontos szempont azonban az is, hogy a tartozás elengedése valóban segítséget jelentsen a bajba jutott ügyfélnek, és járuljon hozzá a fizetőképesség helyreállításához. A banknál most úgy számolnak, hogy az árfolyamgát és az adósságelengedés kombinálása minden harmadik adósuknál megoldást jelenthet. Hasonlóan látják az Ersténél is. A pénzintézet kész mérlegelni az elengedés lehetőségét, ha olyan, magas késedelmet felhalmozó, szociálisan rászoruló, alacsony jövedelmű háztartásról van szó, amely bizonyítja fizetési hajlandóságát.
Az Erste egyébként eddig sem vette igénybe az állami kezességvállalást, így ez a módosítás nem hoz érdemi változást az eddigi gyakorlatában. Azt korainak tartották megbecsülni, hogy az árfolyamgát megnyitása milyen arányban jelenthet megoldást a nehéz helyzetben lévő devizahitelesek számára, de úgy becsülik, a program kiterjesztésével jogosulttá vált hitelesek mintegy harmada veszi majd igénybe a lehetőséget.
Orbán jogegységi döntést sürget
A miniszterelnök is szorgalmazza, hogy a Kúria hozzon jogegységi döntést a devizahitelekkel kapcsolatban. Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban emlékeztetett, hogy egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születtek az utóbbi időben. Az embereket viszont nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy bevezetnek egy kormányzati megoldást, majd a bíróságok azzal ellentétes ítéleteket hoznak – fogalmazott. A kormány jogi konzultációra kérte fel a devizahitelek ügyében Navracsics Tibor igazságügy-minisztert – erről már valamivel később, egy sajtótájékoztatón beszélt.
A kabinet azt szeretné, ha a Kúria átérezné az ügy társadalmi fontosságát, és a szokásos ügymenettől és időrendtől eltérően születne döntés –mondta a kormányfő nyomatékosítva: „ez a határozott kérésünk van a Kúriához”, ezt tolmácsolja majd Navracsics Tibor is. (MTI)
