A csütörtökön közzétett kedvező GDP-adat nyomán is felélénkült a vita a befektetők körében, hogy vajon a jegybank mikor kezd hozzá a mennyiségi lazítás programjának szeptemberben már elhalasztott szigorításához. Az elemzők arra számítottak, hogy 125 ezer új munkahely keletkezett októberben. A pénteken nyilvánosságra hozott adatból azonban kiderült, hogy 204 ezer állás jött létre a tizedik hónapban.

Ám közben a munkanélküliségi ráta 7,2-ről 7,3 százalékra emelkedett vissza. A munkaerőnek csak 62,8 százaléka aktív, vagyis dolgozik vagy munkát keres, s 1978 óta ez a legalacsonyabb arány. A Fed több vezetője úgy nyilatkozott a napokban, hogy további bizonyítékokra lenne szükség a gazdaság élénkülését illetően, mielőtt a havi 85 milliárd dollárra rúgó értékpapír-vásárlási program lassítását meg lehetne kezdeni. Az amerikai jegybank döntéshozóinak töprengéseibe enged bepillantást a Fed két vezető közgazdásza, William English és David Wilcox.

Tényként könyvelik el, hogy a mennyiségi könnyítés politikája belátható időn belül lezárul. De amellett érvelnek, hogy a kereslet élénkítése végett az irányadó kamatot a vártnál jóval hosszabb ideig, legalább 2017-ig nulla százalék közelében kellene tartani. A piacokat pedig arról kellene meggyőzni, hogy a munkanélküliségnek nem 6,5 százalékra – mint a jegybank ezt most hangsúlyozza –, hanem 5,5 százalékra kellene csökkennie a kamatemelési ciklus megkezdéséhez.

Leminősítették Franciaországot

A Standard & Poor’s egy fokozattal, az AA+ kategóriából az AA kategóriába rontotta le Franciaország hitelminősítését, ezzel a gallok immár két fokkal vannak a legkiválóbb AAA besorolás alatt. Franciaország tavaly januárban esett ki a tripla A-sok elitklubjából. A besorolás mellé fűzött kilátás stabil, azaz további pofonnal nem kell számolnia a párizsi kormánynak. Az S & P a vártnál rosszabb növekedési kilátásokkal és a Francois Hollande elnök által meghirdetett reformok gyenge eredményeivel indokolta a leminősítést. (K. B.)