A kormányoldal az árfolyamgát megnyitásával ugyanúgy a jelenlegi helyzet befagyasztására törekszik, mint három évvel ezelőtt, amikor bevezette a 2011 júliusáig tartó árverezési moratóriumot. Ugyan most jóval szofisztikáltabb – ha tetszik, puhább – megoldást választott a kabinet, a cél ugyanaz: megakadályozni a devizahitelesek helyzetének további romlását addig, amíg el nem készül a probléma átfogó rendezését célzó újabb javaslatcsomag – mondták a lapunk által megkérdezett szakértők.

A legfontosabb változás éppen ezért az, hogy az a – Rogán Antal frakcióvezető szerint 150 ezer, valójában inkább – 120-130 ezer devizahiteles is igénybe veheti az árfolyamgátat, aki már 90 napnál régebben tartozik bankjának, de a szerződését még nem mondták fel. (A parlament gazdasági bizottsága ezt úgy módosítaná, hogy a 90 napot meghaladó, de a 180-at el nem érő tartozás mellett lehetne csatlakozni, vagyis azok továbbra sem élhetnének a lehetőséggel, akik fél évnél régebben nem törlesztenek.)

Az árfolyamgát ugyanis úgy működik, hogy egyrészt a bankok nem utasíthatják el azokat, akik megfelelnek a törvényi feltételeknek, másrészt, ha valaki elmaradásban van a törlesztőrészlettel, az összeget az aktuális árfolyamon átváltják forintra és hozzáírják ahhoz a gyűjtőszámlához, amelyen a tényleges és a kedvezményes árfolyam különbözete halmozódik. (A rendszer lényege, hogy az adós fix árfolyamon, svájci frankban jegyzett kölcsön esetén például 180 forinton törleszt, a különbözet tőkerésze a gyűjtőszámlára kerül, s a rögzített időszak lejárta után kell visszafizetni, míg a törlesztő kamatrészét az állam és a bank vállalja át.)

Az árfolyamgáthoz csatlakozók így egy csapásra – papíron – újra jó, rendben fizető ügyfélnek számítanak majd, hiszen nem lesznek elmaradásban a havi részletekkel – az eredmény azonban legalábbis kétséges.

Bár lehetnek olyanok, akiknél így sikerülhet helyreállítani a fizetőképességet, és miután csatlakoztak a rendszerhez, rendben tudják törleszteni a – például frankhitel esetében negyedével – csökkenő havi részletet, szakértők azonban nem számítanak arra, hogy ez széles körben, tömegesen megoldást jelentene a problémára. Egyrészt a 90 napnál régebben nem törlesztők vagy már korábban részt vettek valamilyen banki adósvédelmi programban, de a kisebb terhet sem tudták fizetni, vagy eleve annyira rossz helyzetben vannak (például elveszítették munkahelyüket), hogy ez rajtuk már nem segít. A nem fizetők között becslések szerint több tízezren lehetnek olyanok, akik nem hajlandóak együttműködni bankjukkal: inkább pereskednek vagy arra várnak, hogy az állam mentse meg őket – mindenesetre akkor sem választják az árfolyamgátat, ha ezzel elkerülhetnék, hogy a pénzintézet felmondja hitelük és elárverezze otthonuk.

Időt persze azok is nyerhetnek így, akiken az árfolyamgát egyébként önmagában már nem segít. A szabályok szerint a gyűjtőszámla-szerződést akkor mondhatja fel a bank, ha az adós 90 napnál régebben nem törleszti a már csökkentett havi részletet. Ez azt jelenti, hogy a legkilátástalanabb helyzetben lévő devizahitelesek otthonát sem tudják még legalább három hónapig elárverezni, addigra viszont remélhetőleg már összeáll a kormány mentőcsomagja.

A nem fizetőknél lényegesen kisebb kört érint a felvett hitel összegét és a kölcsönből vásárolt ingatlan értékét érintő módosítás. Jelenleg nem csatlakozhat ugyanis az árfolyamgáthoz, aki 20 millió forintnál több hitelt vett fel, új otthona pedig a vásárláskor többet ért 30 millió forintnál, a Fidesz-frakció azonban ezt a két feltételt is eltörölné. Becslések szerint ez alig pár ezer devizahitelest érinthet, s ha mind csatlakoznának is a rendszerhez, az alig pár százalékos bővülést jelentene a már csökkentett törlesztőt fizetők jelenleg több mint 170 ezres táborához képest.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint augusztus végéig a jelenleg arra jogosult 434 ezer devizahiteles 39 százaléka kötött árfolyamgát-szerződést, s a pénzintézetek eddig 160 ezer gyűjtőszámlát nyitottak meg. A már rögzített árfolyam mellett törlesztett devizakölcsönök állománya meghaladta az 1335 milliárd forintot, a gyűjtőszámlákon eddig tízmilliárd forint (átlagosan 62 ezer forint) gyűlt össze. Az árfolyamgát-konstrukcióban részt vevő devizahiteles ügyfelek pedig összesen 18 milliárd forintot, fejenként átlagosan közel 115 ezer forintot spóroltak a rendszernek köszönhetően.

A Fidesz-frakció javaslatáról szerettük volna megkérdezni a bankszövetség véleményét is, a szervezet azonban egyelőre nem kívánta kommentálni az elképzelést.