A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye szerint legalábbis – a lapunkban napvilágra került elképzelések ellenére – nem tervezik és nem kezdeményezik a közösségi közlekedési tarifák forgalmiadó-tartalmának csökkentését. Azt írják: a kérdésben szakmai javaslat nem készült, és politikai döntés sem született.

Ez annak ellenére lehetséges, hogy a jegyárak áfájának csökkentési terve két évvel ezelőtt először a fővárosban fogalmazódott meg. Végigvitelét pedig lapunk értesülései szerint éppen azért vetették el, mert az elképzelés csak a BKV jegyáraira vonatkozott. A szaktárca állítását nem cáfolja meg az sem, hogy a hét elején Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az egyik kereskedelmi televízió műsorában a személyszállítási viteldíjak áfatartalmának csökkentésére vonatkozó kérdésre a családok megélhetését befolyásoló költségek között említette a tömegközlekedés tarifáit. (Az áfakulcs mérséklése – a csökkentés mértékétől függően – 10–25 milliárd forintot hagyna az utazók zsebében.)

Az NFM azt írja: az alaptarifa 2010 óta nem változott a helyközi közösségi közlekedésben. És alighanem az ágazatban már meghirdetett választási kampányra tekintettel három és fél év elmúltával továbbra is visszamutogattak egy kicsit elődeikre. A tárca közleménye szerint „a korábbi kormányok 2002 után 140 százalékkal emelték a vasúti és autóbuszos közszolgáltatások díjtételeit”.

A tárcánál azt magyarázzák: 15 alacsonyabb műszaki szintet nyújtó vasútvonalon 15 százalékos díjcsökkentést vezettek be 2013. június 1-jével. Az alaptarifa mérséklésére a rendszerváltás óta nem volt példa. És a tárca további vonalakon is vizsgálja a kedvezményes jegyárak alkalmazásának lehetőségét. Más kérdés, hogy arról hallgatnak: a minisztérium az autóbuszos és a vasúti személyszállításban egyaránt bevezette a „minőségi felárat”, amellyel alaposan megnehezítette a kényszerből vonatozók, buszozók életét.

Egyes minőséginek nyilvánított járatokra azért kell pótjegyet váltani, mert mondjuk van légkondicionálás. Az már más kérdés, hogy a minőséget a gyakorlatban semmi sem garantálja. Ahogy lapunk munkatársai is tették egy nyári „tesztvonatozáson”, az utas akkor is fizet, ha a szerelvény „extra” berendezései nem működnek, a vonat pedig késik. És megesik az is, hogy a 15 százalékos kedvezmény érvényesítéséről a vasutasok valahogy megfeledkeznek.

Mindez a tárcát nem zavarja. Közleményében leírja: a közösségi közlekedés versenyképességének javítása mellett feladatának tartja az állami tulajdonú szolgáltatók pénzügyi helyzetének rendezését. Ezért hosszú távra szóló közszolgáltatási szerződéseket kötött a vállalatokkal, megkezdte szervezeti korszerűsítésüket és a menetrendek összehangolását.

25MILLIÁRD

A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS díjainál alkalmazott 27 százalékos áfa csökkentése 10–25 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek.