A KSH főosztályvezetője azt mondta: a pénteken megjelent friss foglalkoztatottsági adatban a nagyarányú, vagyis a hibahatáron túli javulás mintegy harmadát magyarázza a határokon túl munkát vállalók számának növekedése, és persze a közmunkaprogramok kiterjesztése is felfelé vitte a mutatókat. A statisztikusok mindvégig hangsúlyozzák: a foglalkoztatottsági adatokban inkább a tendenciákat érdemes figyelni, a konkrét számoknak ugyanis kevésbé van jelentőségük.

Ezek a kimutatások ugyanis felméréseken alapulnak – márpedig ezeknek mindig, itt is van hibahatáruk. A mostani adatok szerint például valahol 3 millió 951 ezer és 4 millió 11 ezer ember dolgozhatott a nyári hónapokban: a hibahatár ugyanis (annak ellenére, hogy negyedévente összesen 38 ezer címen érdeklődik a KSH) 30 ezer fős. Az adatfelvételnél is adódnak bizonytalanságok, hiszen háztartásokat néznek, és emlékekre kérdeznek. Arra, ki mit csinált az elmúlt héten, hónapban.

Ha valaki legalább egy órán át dolgozott úgy, hogy abból pénzt is kapott, akkor foglalkoztatottnak számít. (Vagy ha szabadságon, vagy betegállományban volt otthon). Ha egy óra munkája sem volt, de állást keresett az elmúlt négy hétben, akkor munkanélküli. Ha nem dolgozott, és nem keresett állást, inaktív. Ebből következik sok minden. Például: nyáron nő a foglalkoztatás, hiszen sok az idénymunkás, sok az aprómunka.

Az is hazai foglalkoztatottnak számít, aki Ausztriában vagy Londonban dolgozott, de egyébként a családja itt él. (Hiszen a háztartáshoz tartozik, összeírják). Az a külföldön élő család, amely le is telepedett viszont nem számít bele ebbe a statisztikába, illetve a már több mint egy-két éve határon túlmunkát vállalók sem. (Ezért lehet, hogy 350 ezer magyar vállal munkát külföldön, de ez csak 80-90 ezerrel emeli a hazai foglalkoztatottak számát).

Idény szerint változik a külföldi munka jelentősége a kimutatásban (a téli síszezonban többen dolgoznak Ausztriában, kevesebb az idénymunka itthon). És persze a módszertanból következik, hogy a közmunkás is foglalkoztatottnak számít, hiszen dolgozik és ezért kap pénzt. Ám ezt is szűrik, és a tapasztalatok szerint nincs felülreprezentáció: nagyjából annyi közmunkás jelenik meg a felmérésben, mint amennyi foglalkoztatása az állami szervektől kapott kimutatásokból látszik. Igaz, olyan biztos mindig van, hogy a felmérésre kiszemelt lakásban talált nagymama nem pontosan emlékszik arra, dolgozott-e a gyerek az elmúlt héten, azért kapott-e pénzt, és ez most közmunka volt, vagy sem.

Fogalmak a KSH-nál:

Foglalkoztatott: aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. Munkanélküli: aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd.

A szóvivőknek van munkájuk

Magyarország jobban teljesít a munkanélküliség elleni küzdelemben – értékelte Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a foglalkoztatási adatokat. Százezrekkel kevesebben dolgoznak az elsődleges munkaerőpiacon, mint a kormányváltás idején – kommentálta ezt Török Zsolt, az MSZP szóvivője.

Selmeczi szerint „nagyon közel vagyunk már ahhoz, hogy négymillióan dolgozzanak Magyarországon”. Ez a teljesítmény Európában korántsem természetes –mondta –, hiszen a kontinens azon országaiban, ahol a megszorítások politikáját hajtják végre, a mostaninál is magasabb munkanélküliségre számítanak. „Magyarország nagyon jól tette, hogy nem hagyta magát dróton rángatni, és megszabadult a bukott baloldaltól” – fogalmazott. Úgy vélte, „a baloldal hazugságait hónapról hónapra győzik le a statisztikai adatok”.

Az MSZP szóvivője szerint az ötvenes évek propagandagépezete nem működött olyan kiválóan, mint ahogyan a Fidesz kommunikációs stábja mindennap kiadja sikerjelentéseit. „Lassan már tízmillió, húszmillió dolgozó országa lesz Magyarország” – jegyezte meg. Szerinte félmillió gazdasági menekült hagyta el az országot, félmillióan vannak munka nélkül, 300 ezren pedig közmunkások. Megemlítette azt is: egymillió új munkahelyet ígért a kormány, amivel „finoman szólva is le vannak maradva”, hiszen nemhogy egymillió új munkahely nincs, hanem éppen ellenkezőleg, egyre kevesebb munkahely van Magyarországon. (Hírösszefoglalónk)