Egy számjegyű munkanélküliség

A várakozásokat felülmúló mértékben, négyéves mélypontra, 9,9 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta június–augusztus átlagában – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Az előző, júliussal zárult három hónap átlaga 10,1 százalékos volt. Egy év alatt 16 ezer fővel 440 ezerre csökkent a hivatalosan is munkanélküliként regisztráltak száma. A foglalkoztatottak száma a megelőző három hónaphoz képest 17 200 fővel, az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 66 900-zal 3 millió 981 ezerre nőtt, ilyen magas szinten a rendszerváltás óta nem volt a mutató. A foglalkoztatás növekedését két tényező segítette: a kivándorlás és a közmunkaprogramok.

A közfoglalkoztatás felfelé húzza a mutatókat
A közfoglalkoztatás felfelé húzza a mutatókat

Harmadikként járul ehhez hozzá a statisztika azzal, hogy a közfoglalkoztatottakat a programok átmeneti szüneteltetésekor nem munkanélkülinek, hanem inaktívnak ismeri el, teljesen függetlenül attól, hogy egy vagy huszonegy napot dolgozott az adott hónapban. Az aktívak, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma egy év alatt 50 700-zal bővült a szigorúbb nyugdíjba vonulási és segélyezési feltételek, valamint a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata kapcsán.

Számukat az egyetemi-főiskolai továbbtanulás megnehezítése is növeli, jelezve azt, hogy kormányzati prioritásként az innováció támogatása helyett a termelésiközpont-koncepció kerekedett felül. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára sajtótájékoztatóján kormányzati sikerként értelmezte az adatokat, és az MTI tudósítása szerint annak a véleményének is hangot adott, hogy a versenyszférában létrehozott új munkahelyek is fontos szerepet játszottak a foglalkoztatás bővülésében.

A kormányváltáshoz képest szerinte most nyáron 225 ezerrel dolgoztak többen. Ebből 89 ezret magyarázott a közfoglalkoztatás, 88 ezret a versenyszférában dolgozók és 48 ezret a külföldön munkát vállalók számának emelkedésével.

Utóbbi azt sugallja, hogy a miniszterelnök által is elismert 350 ezer vendégmunkásnak csak a hetede hagyta el az országot az Orbán-kormány három éve alatt, ami meglehetősen valószerűtlennek tűnik. Czomba íróasztalára egyébként más adatsort tehettek le, a KSH kimutatásaiból ugyanis az derül ki, hogy 2010 májusában és 2013 júliusában egyetlen lélekkel sem dolgoztak többen a legalább négy főt foglalkoztató vállalati szférában: mindkét adat 1 millió 830 ezer főről szól. A foglalkoztatási mutatót továbbra is a közmunkaprogramok és a kivándorlás mozgatják – ismeri el friss negyedéves inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank, megemlítve, hogy a versenyszférában a munkahelyteremtés a kibontakozó enyhe konjunktúra ellenére is alacsony szinten reked.

A cégek ugyanis jövedelmezőségük javítása érdekében inkább túlóráztatják majd dolgozóikat, mint hogy felvételt hirdessenek. S ha mégis toboroznának, akkor válogathatnak majd jelentkezőkben, és nem kell emelt fizetést kínálniuk ahhoz, hogy betöltsék az állást. A versenyszférában a mai állás szerint a foglalkoztatás jövőre mintegy 7500 fővel nőhet, ami porszemnyi előrelépést jelent. A béremelési hajlandóságot jellemzi, hogy a Hay Group múlt havi felmérése szerint a megkérdezett cégek durván kétszázalékos jövő évi béremelésben gondolkodnak, de a cégek fele még azt sem döntötte el, hogy lesz-e egyáltalán fizetésemelés náluk.

Összességében a foglalkoztatottság nemzetgazdasági szinten már a 2008-as válság előtti szint felett jár ugyan, de ami valóban mérvadó, a versenyszféra mutatója még mindig elmarad attól. Az MNB arra a terjedő tendenciára is rámutat, hogy a munka törvénykönyvének munkáltatók számára kedvező változtatásával előtérbe kerül a részmunkaidős foglalkoztatás, ami a dolgozók számára kevesebb bért, de állásuk megtartását jelenti, míg a vállalatok számára ez azért lehet előnyösebb, mint a munkavállalók elbocsátása, mert egy későbbi fellendülés esetében megspórolhatják a munkásfelvétel és a betanítás költségeit.

Ami a jövőt illeti, Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője 2013-ra 10,6 százalékos átlagos munkanélküliségre számít, ami a jövő évben 10,4 százalékra csökkenhet. Ha fennmaradnak a kedvező munkaerő-piaci folyamatok – tette hozzá –, akkor a jövő év közepétől a foglalkoztatottak száma átlépheti a négymilliós lélektani határt, a munkanélküliségi ráta pedig huzamosabban tíz százalék alatt stabilizálódhat.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.