Végül az ügyfél állja a cechet
A szaktárcát azután kerestük meg, hogy Rogán Antal pénteken az m1 Az Este című műsorában bejelentette, majd hétfőn, a parlamentben megismételte: egyeztetéseket kezd Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel a kérdésben. Az NGM megvizsgálja az ingyenes kézpénzfelvételre vonatkozó javaslat lehetséges gazdasági és társadalmi hatásait, és annak ismeretében megfontolja a kezdeményezést – tették hozzá.
A készpénzfelvétel díjmentessé tétele azután merült fel a Fidesz múlt heti, kihelyezett frakcióülésén, hogy a tranzakciós illeték januári bevezetése, majd az augusztus elsejétől hatályos emelése miatt a bankok sorra jelentették be a számlavezetéssel, kártyahasználattal kapcsolatos költségek, díjak növelését. Korábban sok pénzintézetnél havi egy-két alkalommal ingyen, de legalábbis az általánosnál olcsóbban lehetett használni a saját automatát, mára azonban már csak néhány banknál van erre lehetőség, és jellemzően ott is csak a magasabb jövedelműeknek, vagyis azoknak, akiknek az átlagnál több pénz érkezik havonta a számlájára.
A bankautomaták ingyenes használata a kártyás fizetéssel szemben a készpénzforgalmat erősíti, ezzel viszont a kormány szembemenne azzal az iránnyal, amelyet eddig képviselt. A Széll Kálmán Terv 2.0-ben is megfogalmazott célok szerint az elektronikus fizetések, így a bankkártya használatának növelése visszaszorítja a készpénzt, ezzel javítja a hazai pénzforgalom hatékonyságát, társadalmi szinten jelentős erőforrások takaríthatók meg, és csökkenthető a rejtett, a szürke-, illetve a feketegazdaság mérete is. A kormány az elektronikus pénzforgalom előnyeivel indokolta korábban a tranzakciós illeték differenciált emelését is: az elektronikus műveletek, így a kártyás fizetés esetében a korábbi 0,2-ről 0,3 százalékra nőtt az illeték, ezzel szemben a készpénzes tranzakciók, például a bankautomata használata után a teher az addigi 0,3-ről 0,6 százalékra emelkedett, utóbbinál ráadásul eltörölték a hatezer forintos illetékplafont is. Emellett a bankkártyás vásárlások után fizetendő bankközi díj, az úgynevezett interchange mértékének egységesítéséről és csökkentéséről szóló, a parlamentnek alig egy hete benyújtott javaslat mellett is ezzel érvelt a kabinet.
A lapunk által megkérdezett banki szakértők szerint éppen ezért nem a bankautomatás pénzfelvételt kell díjmentessé tenni, hanem a kártyás fizetéseknél kell eltörölni a tranzakciós illetéket. Ezzel csökkenhetnének az utóbbi hónapokban megugró kártyadíjak, azok a pénzintézetek pedig, amelyek az illeték miatt kénytelenek voltak díjat felszámolni a kártyahasználat után, újra ingyenessé tehetnék a szolgáltatást – így érvényesülhetnek azok a kedvező társadalmi és gazdasági hatások, amelyekről a jegybank írt. Az MNB 2012-es adatai alapján a kártyahasználat után évi hatmilliárd forint illetékbevétele lehet a költségvetésnek, ám ennél többet nyerhet például a gazdaság fehéredésén és az olyan tételeken, mint például az elveszett, megrongálódott bankjegyek cseréjének csökkenő költsége – hívták fel a figyelmet.
Ezzel szemben a készpénzfelvétel díjmentessé tétele hosszabb távon biztosan nem csökkentené az ügyfelek költségét. Az állam a bankautomaták használata után valószínűleg továbbra is beszedné a pénzintézetektől a tranzakciós illetéket, amely az MNB 2012-es adatai alapján évi közel 40 milliárd forintot jelent. Amennyiben ezt, illetve a pénzfelvétel – becslések szerint szintén többmilliárdos – költségeit a bankok nem érvényesíthetik az ügyfelek felé, akkor ezeket a tételeket előbb vagy utóbb beépítik a kártyák éves díjába, illetve a számlavezetéshez kapcsolódó egyéb költségelemekbe. Amennyiben a kormány mégis támogatja a Fidesz-frakció javaslatát, az valószínűleg azt is eredményezi, hogy azok a bankok, amelyeknél most fizetni kell a kártyás vásárlások után, akár újra ingyenessé tehetik ezt a szolgáltatást – ugyanis a kényelmi és biztonsági szempontok mellett a plasztikhasználat csak így lehet versenyképes a számukra jóval drágább készpénzfelvétellel. Ugyanakkor ezek a költségek szintén beépülnének a kártyadíjba – tették hozzá.
Szakszervezetek ugyanakkor egy harmadik megoldást javasoltak hétfőn a kormánynak. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elképzelése szerint a munkáltatók adó- és járulékmentesen fizethetnének dolgozóiknak kompenzációt a folyószámlákra utalt bérek felvételének költsége után. Az érdekképviseletek szerint mind több munkavállaló követeli azt, hogy fizetését ne átutalással kapja meg, hanem készpénzben vehesse fel, ám tömeges méretekben ez nemcsak a cégeket, hanem az egész gazdaságot megrendítené, ezért közös érdek megtalálni a mindenki számára megfelelő megoldást. Kérdésünkre az NGM-nél ezzel kapcsolatban elmondták, az adótörvények jelenleg nem tartalmaznak speciális szabályokat a munkáltató által a bankköltségekhez nyújtott támogatásra, költségtérítésre, így az ilyen jogcímen adott támogatás ma adóköteles. A két szakszervezet javaslatát a szaktárca megvizsgálja, döntés az esetleges új, adómentes juttatás bevezetéséről még nem született.
Csökkentés, csökkentés
A parlament megkezdte a tárgyalását annak a törvényjavaslatnak, amely januártól egységessé tenné és csökkentené a bankkártyás vásárlások után fizetendő bankközi díj, az úgynevezett interchange mértékét. A kormány által beterjesztett elképzelés szerint a bankközi jutalék a betéti kártyáknál egységesen legfeljebb 0,2 százalék, míg a hitelkártyáknál 0,3 százalék lenne.
A parlament megkezdte a tárgyalását annak a törvényjavaslatnak, amely januártól egységessé tenné és csökkentené a bankkártyás vásárlások után fizetendő bankközi díj, az úgynevezett interchange mértékét. A kormány által beterjesztett elképzelés szerint a bankközi jutalék a betéti kártyáknál egységesen legfeljebb 0,2 százalék, míg a hitelkártyáknál 0,3 százalék lenne.
