A pénzintézeteknél az verte ki a biztosítékot, hogy előbb Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője, majd Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: a bankok november elsejéig kapnak időt arra, hogy a helyzetet maguk rendezzék ügyfeleikkel, úgy módosítsák a devizahitel-szerződéseket, hogy az árfolyam változásából fakadó veszteség nagyobb részét magukra vállalják. A határidő lejárta után a kormány maga lép a kérdésben.

A Magyar Bankszövetség hétfő este közleményben reagált a kabinet ultimátumára. A szervezet álláspontja szerint a bankok önmagukban nem képesek a devizahitelek azonnali forintosítására: egyrészt mivel egyoldalúan erre nem jogosultak, másrészt azért, mert a Magyar Nemzeti Bank közreműködése nélkül kiszámíthatatlanná válna a forint árfolyama. A bankszövetség – amely nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a forintárfolyam és a hitelkamatok alakulásában a mindenkori kormány gazdaságpolitikájának igen fontos szerepe van – elképzelhetetlennek tartja, hogy a deviza-jelzáloghitelesek helyzetének azonnali rendezésére a kormány érdemi közreműködése nélkül kerüljön sor.

Patai Mihály elnök tegnap délelőtt – a jegybankban havi rendszerességgel tartott úgynevezett bankárreggelit követően – újságíróknak egyrészt megismételte a bankszövetség álláspontját, másrészt hozzátette, hogy augusztus végén ugyan már letettek kétféle változatot a kormány asztalára, s ezeket most is tartják, ugyanakkor dolgoznak egy harmadik verzión is, jövő hétfőn pedig újra összeül az elnökség, és végiggondolják ezt a újabb alternatívát is. Bár ismerik az erőviszonyokat, a november 1-jei ultimátumot a mostani formában nem tudják elfogadni, mert a bankrendszer, a bankok nem tudják a kormány támogatása nélkül a problémát megoldani – húzta alá.

A bankszövetség vezetője elmondta, hogy nem lehet több ezermilliárd forintot átváltani svájci frankra vagy euróra a nemzeti bank támogatása nélkül. Az MTI szerint példaként említette, ha minden bank úgy dönt, átváltja forintra a frankhiteleket, akkor óriási kereslet keletkezne a svájci frank iránt. Szerinte 12 milliárd frankra, több ezermilliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy ezt a programot végigcsinálják. Ezzel napokon belül szétvernék a forint árfolyamát, s ez mindenkinek rossz lenne, a forint árfolyama beláthatatlanul elromlana, ennek pedig direkt hatása lenne az árak alakulására is.

Mindez láthatóan nem különösebben hatotta meg a kormányt. Varga Mihály tegnap délután közleményben reagált az elhangzottakra: eszerint a kabinet támogatja a Fidesz–KDNP-frakciószövetség javaslatát, hogy a bankok törekedjenek megoldásra a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelek esetében, erre november elejéig elegendő idő áll rendelkezésre.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a bankok eddig is alkalmaztak olyan megoldásokat, amelyekkel érdemi segítséget tudtak adni az ügyfeleknek. Ilyen eszközök közé sorolta a bankonként eltérő ügyfélsegítő programokat, a nem teljesítő hiteleknél való közös módosítás alkalmazását vagy az adósok megváltozott teherviselő képességét figyelembe vevő korrekciókat. Úgy fogalmazott: „Örülök annak, hogy a bankszövetség újabb javaslaton dolgozik, de ezt ne a kormány asztalára, hanem a devizahiteles ügyfelekére tegyék le a bankok”.

Ha jön a mentőcsomag, felkészülhetünk a 315 forintos euróra

A nemzetközi befektetői kockázatok és a devizahiteles mentőcsomag körüli bizonytalanságok stabilan a 300-as szint fölött tartják az eurót – véli Szántó András, az Equilor lakossági üzletágvezetője, aki szerint a nagy kérdést a forintosítás technikai lebonyolítása jelenti – mondta Szántó. A forintgyengülés garantált, a legkisebb rossz az lenne, ha a Magyar Nemzeti Bank – devizatartalékai terhére – közreműködne az átváltásban. Itt az is felmerül, hogy a kereskedelmi bankok az MNB-től piaci áron kapnák a devizát, vagy a 270 forint körüli bekerülési ár környékén.

Akárhogy is, az MNB devizatartaléka az IMF-hitel idő előtti visszafizetésével 30 milliárd euróra apadt, s ha sokkal ez alá megy, azzal könnyen spekulációs támadások céltáblájává válhat a forint.

A novemberre körvonalazódó hitelesmentő akció az eurót 307-308 forintos magasságba repítheti. A piacon most forintgyengülésre játszanak a spekulánsok, de ha sokáig nem történik semmi ebben az irányban, akkor inkább kiszállnak, feladják pozícióikat. Szignifikáns erősödésnek azonban így sincs tere – állítja Szántó András, aki májusi prognózisuk készítésekor még 290 forintos eurót várt az év végére.

A forintosítással és a devizahitelesek kimentésével a kurzus elérheti a 315 forintos szintet is, sőt 2014 egészét is nagyjából ez az érték jellemezheti.

Inflációs nyomás nincs a gazdaságon, ez lehetővé teszi az újabb alapkamat-csökkentéseket – teszi hozzá. Az irányadó rátát a szeptemberben első ízben alkalmazott húsz bázispontos ütemben 3 százalékra lehet csökkenteni a jelenlegi 3,80 százalékos szintről. A monetáris tanács sietsége érthető is lenne, a cél ugyanis, hogy a devizahitelek forintosítása már a lehető legalacsonyabb kamatszint mellett történhessen meg, hogy a törlesztőrészletben is valóban mérhető megtakarítással találkozhassanak majd a hitelt felvevők.

Patai Mihály