A cég immár a negyedik, amelyet az utóbbi időben hasonló vádakkal illettek, kapcsolódva egy összehangolt hatósági ellenőrzés ugyanilyen következtetésekre jutó megállapításaihoz. Wang szerint a receptdíj mellett más juttatásokkal is magukhoz láncolták az orvosokat a gyógyszergyártók, s az Eli Lilly módszere semmiben sem üt el a korábban kipellengérezett GlaxoSmithKlinétől (GSK). Utóbbi nagyobb tétben játszott: összesen 490 millió dollárt utaltak át helyi utazási irodáknak, hogy közvetítésükkel honorálják a túlbuzgó orvosokat. A GSK négy kínai ügyvezetőjét őrizetbe is vették a vádak tisztázásáig. A GSK szerint néhány helyi képviselője, „úgy tűnik, megsérthette a törvényi előírásokat”.

Az Eli Lillynél egyelőre a döbbenet uralkodik, és – mint azt a Reuters érdeklődésére jelezték – vizsgálni fogják a helyzetet, mert bár nincsenek meggyőződve a gyanúsítások igazságtartalmáról, komolyan kell venniük azokat. Tavaly már lefolytattak egy belső vizsgálatot, de annak eredményét nem közölték. Szintén belső vizsgálatot indított a svájci Novartis, amelyet a múlt héten kevertek gyanúba a terebélyesedő kenőpénzbotrányban. Az egészségügyi tárca a francia Sanofit is vizsgálja, amely ötszáz kínai orvost vesztegetett meg évekkel ezelőtt. Természetesen a franciák is „nagyon komolyan” veszik az ügyet.

Igazuk is van, hiszen Kínánál jelenleg nincs ígéretesebb piac a gyógyszergyártók számára. Az Eli Lilly például 3600 főt foglalkoztat az országában, ez az összlétszám egytizede. Saját kutatóközpontot és gyártóbázist is létesítettek már Kínában. Az amerikai cégtől nem idegen az illegális eszközök alkalmazása – emlékeztet a Reuters arra hivatkozva, hogy tavaly egy peren kívüli egyezség keretében 29 millió dolláros büntetést fizettek amiatt, hogy orosz, brazil, kínai és lengyel kormányzati képviselőket „győztek meg” termékeik kiválóságáról, akik aztán némi anyagi ellenszolgáltatás fejében üzleti előnyökhöz juttatták a vállalatot.