A  második negyedévben a tavalyi katasztrofális szezont minden bizonnyal felülmúló mezőgazdaság, valamint az idegenforgalom lökheti meg a GDP-t, ami a konszenzus szerint 0,4 százalékkal múlhatja felül az egy évvel ezelőtti értéket. Dunai Gábor, az OTP Bank Elemzési Központjának munkatársa a második negyedévre 0,6 százalékos növekedést feltételez az első három hónapban kimutatott 0,9 százalékos visszaesés után, míg az egész évre egyszázalékos növekedéssel számolnak az OTP-nél.

Optimista, de nem ennyire Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki a kormányhoz hasonlóan 0,7 százalékos GDP-bővüléssel kalkulál. Mint lapunknak elmondta, a kockázatok felfelé mutatnak, azaz ennél csak jobb lehet az adat. Bizakodását az agrárium és főképp az autóipar dinamikusan javuló teljesítményére alapozza. A jegybanki prognózis 0,6 százalékos éves növekedésről szól, ezt a várakozást szeptemberben korrigálhatja a Matolcsy György vezette intézmény.

A pesszimistábbak körébe tartozik a GKI Gazdaságkutató Zrt., amely nulla és fél százalék közötti bővülést jósol. Érveik között szerepel, hogy a kiskereskedelmi forgalom és az építőipar termelése emelkedett, ugyanakkor csökkent az ipar teljesítménye, a jó mezőgazdasági termés hatása pedig csak később érződhet. A kivitel határozottan élénkült, de a beruházások tovább estek, ami a növekedési folyamat megalapozottságára hat negatívan.

Az Európai Unió legtöbb országában egységesen szerdán jelennek meg az április–júniusra vonatkozó előzetes GDP-adatok. A várakozások alapján a német növekedés 0,6 százalékra gyorsulhatott – a negyedik negyedéves erős visszaesést alig 0,1 százalékos változás követte január–márciusban –, ami valószínűleg elegendő lesz ahhoz, hogy az euróövezet egészét is pozitív dinamika jellemezze – hat recessziós negyedévet követően. A visegrádi országok között a lengyel GDP 0,8 százalékkal, a szlovák 0,6 százalékkal növekedhetett a Reuters szerint, míg Csehországban valószínűleg folytatódott a zsugorodás.

Kedden publikálja a KSH a júliusra vonatkozó fogyasztói árindexet. Az elemzői konszenzus 2,1 százalékos éves drágulást vár a júniusi 1,9 százalékot követően, azonban jelentős bizonytalanságot okoz a július 1-jén életbe lépett cigarettaár-emelés és az aktuális rezsicsökkentés hatása. A fentiek mellett az élelmiszerárak alakulása jelenti a fő kérdést a júliusi inflációs adattal kapcsolatban. Az év első felében látott, a korábban vártnál alacsonyabb élelmiszer- és üzemanyagárak következtében az idei OTP-előrejelzést Szaniszló Bálint elemző 2,3-ről 2,1 százalékra csökkentette. A nemzetközi piaci hatást kiváltó adatok közül az amerikai államháztartási hiány júliusi alakulását kíséri nagy figyelem.