Kánikula után drágább a hús
– Jó hír, hogy a nagy meleg miatt aggódóknak mégsem lett igazuk, és az idei búzatermés meghaladta az ötmillió tonnát. Korábban kevesebb termésre és rosszabb minőségre számítottak, mostanra azonban kiderült, hogy megfordult az étkezési és a takarmánybúza aránya is, becsléseik szerint a termés 60 százaléka étkezési minőségű – mondta a befejezett betakarítási szezon eredményeit összegezve Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A jelenleginél magasabb árakra számító termelőknek azonban rossz hírek érkeznek a keleti búzamezőkről. Egyelőre úgy tűnik, hogy a régió árait meghatározó orosz, kazah és ukrán termésből – a hatalmas betakarítási, raktározási veszteségek dacára – legalább 20 millió tonna jelenik meg a piacon, ami lejjebb nyomja az árakat, és még nem fejeződött be a nyugat-európai aratás sem.
A búza esetében az árak 25 százalékkal, 60 ezer forintról 45 ezerre mérséklődtek tonnánként, az áresés azonban július végére megállt. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) elnöke szerint a búzaárak csökkenése jó hír az állattartóknak, de tartanak attól, hogy a rekkenő hőségben tönkremenő kukorica miatt a takarmányárak árszintje magas marad. Vancsura József szerint a legutóbbi, három héttel korábbi termésbecslésük óta tartó, csapadék nélküli melegben hetente egymillió tonnával csökken a betakarítható mennyi ség.
Beszélgetésünk időpontjában 5,5 millió tonnánál tartottunk, és ha folytatódik a kánikula, a jövő héten már a 2003-as szintre, 4,5 millió tonnásra apadhat a termés mennyisége. Igaz, az állattartók igényeit még ez a mennyiség is fedezi. Más kérdés az ár. A két szakember megegyezett abban, hogy nem az állami felvásárlás által és nem az itthoni magtárakban dől el, hogy mennyit ér majd a magyar tengeri. Az árakat az határozza meg, ha a kukoricát exportálják, vagy üzemanyagot készítenek belőle.
A sertés és a szarvasmarha is szenved a melegben. Ilyenkor kevesebbet esznek, csökken a súlygyarapodás és a tejtermelés. A gazdák mindent megtesznek, hogy öntözéssel, párásítással, ventilálással csökkentsék az ólak, istállók melegét. – Mindez többletköltséggel jár, amit a piac alig ismer el –mondja Sákán Antal, hozzátéve, hogy a melegben az élő sertés ára itthon kilónként 430 forintra, Romániában pedig 450 forintra emelkedett. A tojástermelők viszont, akik európai túltermeléssel küszködnek, a három évvel ezelőtti árakon, tojásonként 6-7 forintos veszteséggel próbálnak terméküknek vevőt találni.
Az idei nyár ismét bizonyítja, hogy öntözés nélkül a kertészeti tevékenység kockázatos. Bajban vannak a gyümölcstermelők, ugyanis a víz nélkül maradt, meleg ellen védekező fák leállítják a gyümölcs méretének gyarapítását, és kényszerérleléssel próbálnak mielőbb szabadulni a terméstől. Mártonffy Béla, a FruitWeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke szerint az idén a mérettel lesz baj. Az apró alma, körte, őszibarack, szilva nem adható el a külpiacokon, így valószínűleg itthon marad, s lekvár, lé vagy pálinka lehet belőle.
Ugyanakkor szerinte a már harmadik éve tartó dinnyekampány is bizonyította, hogy ha a kormány is a termelők mellé áll, akkor a támogatásokkal, célzatos öntözési, piaci fejlesztéssel egy-egy ágazat bel- és külföldön is sikereket érhet el. Ennek része, olyan feltételeket kell teremteni, hogy a haszon ne a neppereket, a gyenge minőségű importot átcsomagolókat gazdagítsa, hanem a pénz a fejlesztésre vállalkozó termelőknél maradjon. Példaként említette a piac megtisztítása érdekében tett lépéseket. Júliusban mintegy 10 millió forintos bírságot szabtak ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei az ellenőrzések során a feltárt szabálytalanságok miatt.
