Megelénkült az élet a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt.-nél, miután a szervezet felé felajánlott ingatlanok száma jelentősen megszaporodott az utóbbi időben. Az indulástól számítva idén július végéig mintegy 7300 ingatlanfelajánlást fogadott be a NET Zrt. – írta a Kormany.hu. –, júniusban 1200, míg júliusban 2200 lakást kínáltak fel a szervezet számára.

Ennek okát abban látják, hogy májusban lazítottak a belépési feltételeken, így tavasz végén többi között egységesen 5 millió forinttal megemelték a programban érintett ingatlanok értékhatárát. Vagyis Budapesten és a megyei jogú városokban a 15 helyett immár a 20 milliós lakások is a rendszerbe kerülhetnek, míg másutt tízről 15 millióra nőtt a határ. Öt évre meghosszabbították az ingatlan visszavásárlási lehetőségének időtartamát is.

Az állami hátterű társaságot 2011 végén azért hozta létre a kormány, hogy a kilátástalan helyzetbe jutott devizahitelesektől megvásárolja a családok jelzálogjoggal terhelt lakóingatlanát, amely után az ott lakók bérleti díj fejében továbbra is maradjanak. Ehhez ugyanakkor több feltételt is teljesíteni kell a kölcsöntulajdonosnak.

A hitel fedezete kizárólag a szóban forgó ingatlan lehet, s már kényszerértékesítésre kijelölt lakásnak kell lennie. Az adós az árverésről szóló értesítés kézhezvétele után egy hónapon belül jelezheti szándékát, hogy lakását a NET vásárolja meg. Ezt követően a pénzintézeteknek – a szándéknyilatkozat benyújtása után – 30 napon belül kell dönteniük arról, hogy a tulajdonjog átruházásához hozzájárulnak-e.

Kérdésünkre a bankszövetségnél elmondták, hogy a júniusi és a júliusi növekedés részben azzal is magyarázható, hogy a megváltozott feltételrendszereknek a bankok addigra tudták megteremteni az adminisztrációs hátterét. A hitelintézeteknek a módosult feltételek szerinti folyamatok felépítéséhez kellett némi idő – magyarázták –, s vélhetően ez is megmutatkozik a számokban. Ugyanakkor a számok felfutása a gyenge piaci környezetre is visszavezethető.

Rutai Gábor, a Duna House PR- és elemzési vezetője elmondta, hogy azokon a kisebb településeken, ahol számottevő volt a devizahiteles vásárlás, szinte lehetetlen az ingatlanokat értékesíteni. Érdemi adásvételről ma döntő részben csak nagyvárosokban vagy kiemelt turisztikai területeken lehet beszélni. Ebből kiindulva könnyen elképzelhető, hogy a megváltozott feltételrendszert kihasználva most sokan „végső menedékként” fordultak az eszközkezelőhöz. Ezt támasztja alá, hogy a felajánlott ingatlanok „csupán” 6 százaléka található Budapesten, míg 16 százaléka megyei jogú városban, 39 százaléka vidéki városban, 39 százaléka pedig egyéb településen van.

A legutóbbi nagyobb forintgyengülés viszont aligha számított. A magas árfolyam sokak számára már ezt megelőzően is elviselhetetlen feltételeket teremtett, s aki nem tudta a végtörlesztés segítségével kifizetni az adósságait, az mostanra végképp „elkészülhetett az erejével”, s ezért fordult a Nemzeti Eszközkezelőhöz. Ha ez a helyzet marad, akkor az év második felére stabilizálódhatnak a most látható számok – jegyezte meg egy ingatlanpiaci szakember.

A június 30-ig feldolgozott adatok alapján egyébként a megvételre felajánlott ingatlanok átlagos forgalmi értéke a jelzálog-hitelszerződés megkötésekor 7,1 millió forint volt. Az ebből számított, a NET Zrt. által fizetendő átlagos vételár 3,3 millió forint körül alakult. A NET felé lépő hitelesek többsége a keleti országrészben, azon belül is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, de jelentős számú lakásfelajánlás érkezett Pest megyéből is. A dunántúli megyékben ugyanakkor viszonylag kisszámú ingatlant kínáltak fel ez idáig, azonban a korábbiakhoz képest itt is bővülés tapasztalható, főleg Baranyában és Somogyban.

A NET-program keretein belül a 2012. január 1-jétől 2013. június 30-ig 6,4 milliárd forint költségvetési forrás felhasználása mellett összesen 13,8 milliárd forint, jelzáloghiteltartozásból fakadó hitelintézeti követelés befizetése alól mentesültek az adósok.