Pénzt kér az állam a bányaterületek kutathatóságáért
A nemzeti fejlesztési miniszter koncessziós pályázati felhívást tett közzé: geotermikus energiát Jászberény, Ferencszállás és Kecskemét térségében, szénhidrogéneket (olajat, gázt) a Szegedi-medence délkeleti és nyugati, valamint Battonya-Pusztaföldvár északi és déli területein kutathatnak a majdani nyertesek – jelentette be a szaktárca. A pályázatokat november 15-én kell benyújtani. Eredményt három hónapon belül hirdetnek, szerződést további két hónapon belül kötnek, ami további két hónappal meghosszabbítható.
A geotermikus koncessziók időtartama 35, a szénhidrogéneké 20 év. Mindkettő az időtartam felével pályázat nélkül meghosszabbítható – közlik. Szakértők felhívják a figyelmet, hogy Magyarországon hosszú évtizedek óta először kérnek pénzt a bányaterületek kutathatóságáért, a jogot eddig ingyen adták.
A bányavállalkozók a világ számos államában jutnak koncesszióval területekhez, Magyarországon mégsem tartja szerencsésnek ezt a típust Esztó Péter bányászati szakember, a Magyar Bányászati Hivatal volt elnöke. Ilyet hagyományosan nagy, ismeretlen, kockázatos, de akár jelentős hozammal kecsegtető területekre szoktak kiírni. Magyarország területe viszont lényegében megkutatott, hatalmas felfedezéseknek már kicsi a valószínűségük, ezért a bányászati kutatás sem olyan izgalmas üzlet.
Esztó Péter szerint nem is várható jelentős érdeklődés. Úgy véli, a mélyrétegek ismeretének jelenlegi szintjén leginkább az ingyenes kutatási jogadományozás ösztönözte a vállalkozók megjelenését. A területek odaítélésénél az igény beérkezési sorrendje számított, a tevékenységet a bányahatóság folyamatosan ellenőrizte. 1995-ben megpróbálkoztak koncessziók kiírásával, gyér érdeklődés mellett, és a nyertesek közül is csak egy tudott némi eredményt felmutatni. Szerinte hiú ábránd, hogy most a pályázók komoly pénzeket fizetnek majd a jogokért. Ellenben, mivel a mostani kiírást három éve folyamatosan ígérik, azóta befagyasztották az új területek átadását, ez pedig nagymértékben visszavetette a szakmai tevékenységet.
A mostani kiírásban szereplő területek már elfoglalt területek mellett helyezkednek el. Szakmai alapon nem borítékolható a majdani győztes személye – vélekedett a szakember, bár a szomszédban kutató cégek nagy valószínűséggel szerették volna kiterjeszteni tevékenységüket e területekre is, amit most csak pályázattal tehetnek meg. Esztó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy majd mindegyik szóban forgó mező érint Natura 2000-es területet, ezért bármely esetben előfordulhat – az eddigi tapasztalatok alapján igen nagy valószínűséggel –, hogy a kormányzat másik ága végül nem ad engedélyt a munkálatok megkezdésére. Ezzel ellenkező ígérvényről legalábbis nem tud.
A pályázatban szereplő helyszínek mindegyike úgynevezett hagyományos mező, azaz szerkezetében nem hasonlít a makói árok mélyének nem hagyományos rétegeihez. A most meghirdetett geotermikusenergia-kutatási lehetőségeket is gátolja a – nem hagyományos mezők kitermelése során is felmerülő – repesztéses technológia engedélyezési folyamatának felfüggesztése. Esztónak, mint hangsúlyozta, a koncessziós eljárás ellen sincs alapvető kifogása, de szerinte a kiírás tapasztalatait érdemes lesz áttekinteni.
