A SEC beperelte a texasi Trendon Shaverst, a Bitcoin Savings and Trust alapítóját azzal, hogy hamis kereskedelmi és elszámolási stratégiát hirdetve pénzt csalt ki ügyfeleitől az utóbbi két évben. A férfi heti hétszázalékos hozam ígéretével, ha nem is mágnesként, de vonzotta a hiszékeny befektetőket, s az ügyről beszámoló Financial Times értesülései szerint hétszázezer bitcoint (BTC), azaz virtuális pénzegységet szedett be és próbált eredményesen megforgatni a kifejezetten erre szakosodott tőzsdéken. Az akkori árfolyamon 4,5 millió dollárt érő befektetés profitjából az első körben csatlakozók részesülhettek.

Ahogy az lenni szokott, a gyors meggazdagodás reménye egyre több klienst vonzott Shavershez, aki az új befizetésekből fizette ki a beígért hasznot korábbi ügyfeleinek. Tette mindezt anonim, a „Pirate” és a „pirateat40A” felhasználónevek mögé bújva. Az interneten meghirdetett kiváló pénzfialtatási lehetőségre Amerika-szerte lecsaptak, az ő gyanújukat, úgy látszik, még az önmagában is riasztóan ható Kalóz név sem keltette fel.

Shavers a befizetett összegeket saját számlájára utalta át, s abból tartotta fenn magát és költséges hobbijait, ideértve sűrű kaszinólátogatásait. Mentségére szól, hogy eközben valóban megpróbált hasznot elérni a bitcointőzsdéken való kereskedéssel, de rosszul ítélte meg az árfolyammozgások irányát, emiatt a valós dollárból lett virtuális pénz maradéka is elúszott.

A hasonló csalások elszaporodását megelőzendő a SEC figyelmeztette a befektetőket, jól nézzék meg, kire és mennyi pénzt bíznak akár dollárban, akár az egyre népszerűbb bitcoinban. Bár Lori Schock, a SEC tájékoztatási és tanácsadási irodavezetője hangsúlyozta, hogy a minimális kockázat mellett irreális haszonnal kecsegtető befektetésektől lehetőleg óvakodjon a lakosság, a figyelmeztetés valószínűleg nem mindenkihez jut el.

Emlékezetes, hogy a jelenleg 150 éves börtönbüntetését töltő Bernard Madoff befektetési piramisjátékával 64 milliárd dolláros kárt tudott okozni az óvatlan és/vagy pénzsóvár kuncsaftjainak, ehhez képest a Shavers által elsíbolt 4,5 millió aprópénznek tűnik.

A jogosulatlanul, engedély nélkül végzett pénzügyi szolgáltatás miatt Shavers ellen indított magánjogi per kimenetelét egyelőre találgatni lehet, mindenesetre a texasi férfi annyira biztos a dolgában, hogy nem fogadott ügyvédet, vagy már arra sem maradt elég pénze.

Az ügy szabályozási hiányosságokra is rámutat, egyre több hatóság próbálna rendet, legalábbis rendezett körülményeket teremteni a bitcoinnal való kereskedésben, de a mesterséges pénzzel való visszaélések kiszűrése egyelőre nem sok sikerrel kecsegtet. Bitcoint bárki szabadon beszerezhet az interneten, azt bárkinek egy megadott e-mail címen regisztrált számlájára utalhatja, s a kedvezményezett azt továbbküldheti, kamatoztathatja, vagy ha valós terméket akar érte vásárolni, be is válthatja az erre szakosodott tőzsdéken. A bitcoin árfolyama hektikusan változik, de az inkognitó megőrzése sokak számára az árfolyam esetleges csökkenésén elszenvedett veszteségnél is sokkal fontosabb szempont. Bár a piszkos pénzek tisztára mosásához, az utalási útvonalak elrejtéséhez a rendszer ideális feltételeket kínál, mégsem állítható kategorikusan, hogy a bűnözést szolgálja.

Még akkor sem, ha az amerikai hatóságok májusban rajtaütöttek a valódi pénzmosodaként üzemeltetett Liberty Reserve vezetőin, akik saját virtuális pénzük, az LR közvetítésével a kifejezetten a kábítószerkereskedelemből, prostitúcióból és más illegális tevékenységekből származó legalább hatmilliárd dollár kifehérítésében segédkeztek. Hasonló rajtaütés a bitcointőzsdéket, váltóhelyeket nem fenyegeti, azok ugyanis a Liberty Reserve-vel ellentétben decentralizált rendszert alkotnak, és vezetőjük sincsen.

Csak játéknak tűnik, de egyesek komoly dolgokra képesek érte