Nehéz visszalépni a lakossági energiaellátástól
A kulisszák mögött mostanság számos energiaszolgáltató-közeli szakember fenyeget azzal, hogy ha a kormány a rezsicsökkentés révén tovább apasztja bevételeiket – amely növeli veszteségeiket –, visszaadják a lakosság, a legkisebb cégek és a közintézmények kiszolgálására vonatkozó úgynevezett egyetemes szolgáltatói engedélyüket. További tízszázalékos rezsicsökkentés esetén – ha azt januárhoz hasonlóan jórészt nekik kellene állniuk – ugyanis enélkül úgymond tönkremennének.
A MEKH adatbázisa szerint az áram- és a gázszolgáltatók továbbra is olcsóbban vásárolják az energiát, mint amennyiért eladják. Ám a szereplők egybehangzó állítása szerint rendszereik működtetése ennél jóval többe kerül, így a tevékenység összességében veszteséges. Vannak, akik úgy vélik, hogy ez nem ilyen egyszerű, mivel ilyen még sosem történt: a terület úgymond alulszabályozott.
Megkeresésünkre a MEKH-nél leszögezték: alapesetben minden szolgáltató dönthet így. Ezt kezdeményezni kell náluk. Az érintett fogyasztók ellátásbiztonságának szem előtt tartásával a MEKH eldönti, ez mikor milyen feltételekkel történhet meg. Határidőt nem közöltek. Ellenben utaltak rá, hogy 2011 elején az alternatív lakossági gázszolgáltatásba belebukó EMFESZ több mint 200 ezer lakossági fogyasztóját végül is újraosztották az ellátásra jelentkező szolgáltatók között.
A MEKH elődje megpályáztatta a lehetőséget, amin végül több tízezer, korábban tigázos fogyasztó a Főgázé lett és viszont. Ma már viszont ettől függetlenül mindenkinek a területileg meghatározott egységes gáztarifát kell fizetnie. Az EMFESZ esete jogilag azért tér el a jelenlegitől, mert a kft. nem egyetemes, hanem fapados gázszolgáltatást végzett, melynek keretében a fogyasztók a hagyományos ellátókhoz képest kényelmetlenségeket is vállaltak a cég által biztosított árkedvezményekért cserébe.
Ha a folyamat végén úgynevezett „végső menedékes” szolgáltatóra lenne szükség, a MEKH felhívást tenne közzé. Ennek nyomán 48 órán belül a többi szolgáltató tehetne ajánlatot. (Ez eloszlatni látszik azokat a feltételezéseket, miszerint ilyen esetben az állami MVM lépne be. Az MVM ugyanis nem végez lakossági áramszolgáltatást. Ráadásul ismereteink szerint az MVM nem is vágyik e szerepre.)
Ha nem lenne jelentkező, a MEKH saját hatáskörben kötelezne ilyenre egy általa erre alkalmasnak tartott társaságot. Ezt szakértők úgy értelmezik, hogy a MEKH akár a kivonulni szándékozó szolgáltatót is kötelezheti az ellátás fenntartására. Arra a kérdésünkre, hogy ilyenkor az állam anyagilag hozzá tud-e járulni az ellátás fenntartásához, nem kaptunk választ.
