Kartell nincs, csak promóció
A Corvin Plazában lévő CBA-ban tartott sajtótájékoztatón Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára elmondta: az idén jelentősen nőtt a dinnye termőterülete (szakmai vélekedések szerint a 2012-es ötezer hektárral szemben 5500-5600 hektáron ültettek a gazdák), és így a tavalyi 170 ezer tonnához képest akár 200 ezer tonna fölötti termés is várható.
Az idei szezon kéthetes csúszással indult, mert a hideg tavasz miatt csak mostanra ért be a hazai dinnye. Előreláthatólag szeptember elsejéig tart majd a szezon. Mint arról korábban beszámoltunk: a VM, illetve parlamenti államtitkára az idén is egyeztetett a nagy áruházláncok és a dinnyetermelők képviselőivel, s abban állapodtak meg, hogy a nagy áruházláncok népszerűsítik a hazai dinnyét.
A tavalyi fiaskóból tanulva, az áruházláncok ezúttal elutasították, hogy a megbeszélésen egyáltalán szó essen konkrét piaci árakról. Tavaly ugyanis a VM bábáskodásával létrejött megegyezés része volt az is, hogy a láncok vállalták: a szezonban kizárólag magyar dinnyét árulnak, méghozzá 99 forintos kilónkénti áron.
A megegyezést a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) akkor kartellnek minősítette, és vizsgálatot indított a résztvevők ellen. Bár a kormánytöbbség válaszul az ősszel úgy módosította a versenytörvényt, hogy a GVH onnantól csak a vidékfejlesztési miniszter engedélyével folytathat kartellvizsgálatot az agrárpiacon, a kereskedelmi láncok azonban – elsősorban a versenyjog uniós őrétől, az Európai Bizottságtól tartva –az idén már semmiféle árakcióba nem mertek belemenni.
Ennek megfelelően jelenleg jócskán eltérő árakkal dolgoznak a láncok, görögdinnyét 99 és 125 forint közötti kilónkénti áron lehet vásárolni. Budai Gyula kilátásba helyezte, hogy a szezonban fokozottan ellenőrzik a nagybani piacokat, az importárut „hazaivá” átcsomagoló neppereket próbálják lefülelni. A tavalyi dinnyeakciót a résztvevők sikeresnek minősítették, mert ráirányította a figyelmet a jó minőségű hazai termékre, és megfigyelhető, hogy az utóbbi időszakban jelentősen nőtt a belföldi fogyasztás az exporthoz képest.
Mint Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke elmondta: korábban tízezer hektáron termett a hazai dinnye, ám ez 2010-re a felére zsugorodott. A feladat szerinte az, hogy néhány éven belül hat-nyolcezer hektáron termeljenek, s ezzel Magyarország lehet a térség fő exportőre, főleg a szezonnak abban a részében, amikor a piacokról már elfogy a déli, görög, olasz és spanyol áru.
