Esetleg nem vár 4600 forint fölötti árfolyamot a közeli jövőben, tehát úgy gondolja, olyan mértékű lesz a devizahiteles mentőcsomag okozta teher, amely még alacsonyabb árat hoz. Mint szerdán megírtuk, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztést készít a kormánynak arról, lehet-e „a szerződéskötéskor fennálló alapvető körülmények megváltozására” hivatkozva egy jogszabállyal átírni a devizahitel-szerződéseket. Az előterjesztésről annyit tudni biztosan, amennyit a tárca közölt, vagyis hogy szerintük a jelentős árfolyamdrágulás lehet olyan, az ügyfélen kívül álló ok, amely miatt a korábbi szerződések nem teljesíthetők, és amelyre hivatkozva be lehet avatkozni egy külön jogszabállyal.

A közlés minden szava jelentőséggel bírhat, így például kérdés: mi minősül jelentős árfolyamdrágulásnak. A 2007-es átlaghoz képest például az euró csak kevesebb mint 20 százalékkal drágább most, a svájci frank viszont több mint 55 százalékkal. Tehát elképzelhető, hogy a csomag csak a svájcifrank-hitelesekre vonatkozhat. Miután a minisztérium a közlésben a nem fizető ügyfelekről beszél, az sincs teljesen kizárva, hogy bármilyen beavatkozás csak őket érintené. Ráadásul – mindezeken kívül – számtalan egyéb terv is született egy devizahitel-mentőcsomagra, ezek is lehetnek alternatívák.

A bankok számára legrosszabb forgatókönyv az, ha a hitel felvételének időpontjában érvényes árfolyamot kellene alkalmazni minden devizahitel-szerződés esetére. Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője szerint ennek – nem túl valószínű – megvalósítása 1075 milliárd forint veszteséget okozna a magyar pénzintézeti szektornak (a jelenlegi devizahitel-állományt és a felvételkori átlagos árfolyam és a jelenlegiek különbségét tekintve). Az azonban, hogy a teljes terhet csak a bankok fizessék, azért nehezen elképzelhető, mert a különadókkal terhelt szektor szereplői közül ezt több már nem igazán bírná ki.

A legrosszabb verzióból kiindulva azonban már ki lehet azt számolni, hogy mekkora árfolyamveszteséget okozhat a kormánydöntés maximálisan. Az OTP eredményét 215 milliárd forinttal rontaná egy ilyen intézkedés, továbbá – a hitelek várható azonnali törlesztése miatt – 10 milliárdos kiesést okozna a kamatbevételeknél. Összességében mindez ezer forinttal is csökkenthetné a részvények árfolyamát – abban az esetben persze, ha a banki szempontból legrosszabb forgatókönyv valósul meg.

Ám ezen is túl vagyunk már. Amennyiben az adós, a kormány és a bank valamilyen arányban osztozik a terheken, és/vagy korlátozott lesz az igénybevétel lehetősége – az elemző szerint ez a valószínűbb –, a veszteség és így a várható árfolyamesés is kisebb lehet. A Concorde vezető elemzője szerint az OTP árfolyamát ezért most leginkább a szerdai döntés határozhatja meg, de persze hatással lehetnek rá egyéb tényezők is. Ha például újabb vezetők adnának el részvényeket, akkor az ismét azt erősítené, hogy már a menedzsment se bízik a felívelésben.