A növekedés oka, hogy a nyomozó szervek egyre értékesebb információforrásként tekintenek a mobilhívásokkal kapcsolatos adatokra – mondta el Erdélyi Márk, a Telenor jogi igazgatója a cég tegnapi sajtóbeszélgetésén.

Az első hallásra hatalmas, negyvenezres szám azonban egyáltalán nem kirívóan magas, különösen, ha tudjuk, hogy a megkeresések fele a telefonlopások felderítéséhez kapcsolódik. Mivel ilyen esetekben a hatóságok munkájához elengedhetetlen, hogy az eltulajdonított telefon IMEI számára, azaz a készülékek egyedi azonosítójára keressenek a hatóságok, ezt minden esetben le kell kérniük a szolgáltatótól.

Más kérdés, hogy ez nem mindig vezet eredményre, hiszen a lopott telefonokkal foglalkozó kereskedők elsőként ezt a számot módosítják a készülékek szoftverében, hiszen a lopott telefonok letiltása és feketelistája is e számok segítségével épül fel.

A sorozatszámokat követik azok az esetek, amelyekben a hívószámok vagy épp egy adott helyszín forgalmi adatait kérik be, valamint az előfizetőről kérnek információt. Előfordul azonban az is, hogy a hatóság az adott hívószám feltöltései vagy az adott időben érvényes készülékárak után érdeklődik – utóbbi azért fontos, mert a lopott telefonok esetében a bűncselekménnyel okozott kár így állapítható meg. A lekérdezések 70 százalékát a rendőrség, 20 százalékát a bíróság és az ügyészség, míg tíz százalékát a NAV és egyéb szervek kezdeményezik.

Megkerestük a másik két szolgáltatót is, hogy hozzájuk mennyi megkeresés érkezik a hatóságoktól. A Vodafone „konzervatív adatkezelési politikájára” hivatkozva nem közölt részleteket, s nem kaptunk adatokat a Magyar Telekomtól sem. Iparági forrásaink szerint azonban a Vodafone-hoz kicsit kevesebb, a Telekomhoz pedig több megkeresés fut be, mint a Telenorhoz. Az igénylések száma nagyjából aránylik a szolgáltatók piaci részesedéséhez.

A jogszabály által előírt információszolgáltatási kötelezettség teljesítésére a Telenornál egy külön erre a célra alakult, nyolcfős csoport gondoskodik az adatok speciális szoftverek használatával történő feldolgozásáról és átadásáról a kérés beérkezésétől számított 30 napon belül – ahogy a jogszabályok erre kötelezik a szolgáltatót. A cég ennél gyorsabban cselekszik, a lehető legrövidebb időn belül válaszol, ha kiskorúakkal szemben elkövetett vagy életellenes bűncselekményről van szó, illetve amikor különösen fontos a gyors adatszolgáltatás, például eltűnések esetén. Az adatok előállítását és átadását a társaság térítésmentesen végzi – ennek költségei éves szinten elérik a 70 millió forintot.

Magyarországhoz hasonlóan az unió más tagállamaiban is folyamatosan nő a forgalmi adatok iránti igény. Ezeket az információkat, amelyeket az országok a vonatkozó irányelvnek megfelelően 6-24 hónapig őrzik meg, mára a bűnüldözésben nélkülözhetetlen szerepet betöltő eszköznek tartják. Az adatokat többek közt a szervezett bűnözés elleni harcban és a terrorcselekmények nyomozása során használják. A lehallgatásokat a nemzetbiztonsági szolgálatok közvetlenül végzik, azokról a távközlési cégnek nincs információja – válaszolta egy kérdésre a Telenor jogi igazgatója.

Felvétel nem készül

Név, lakcím, személyiigazolvány-szám, a hívott számok és a beszélgetések dátuma, időtartama – a mobiloperátorok többek közt ezeket az információkat rögzítik ügyfeleikkel kapcsolatban. Az adatok gyűjtése és tárolása három célból valósulhat meg: a szerződések megkötése, az előfizetők hitelképességének vizsgálata, valamint a számlázás és a szerződések figyelemmel kísérése érdekében. A szerződéskötés során az ügyfél nevét, címét és elérhetőségét, a hitelképesség megállapításakor pedig többek közt az előfizető személyiigazolvány-számát és bankszámlakivonatának másolatát kérik be. A számlázáshoz elengedhetetlen az ügyfél hívásainak számon tartása: egyebek mellett a beszélgetés dátuma, típusa, iránya, helyszíne és időtartama. Az üzenetek, beszélgetések tartalmát azonban a szolgáltatók semmilyen formában nem tárolják, így azok nem is kereshetők vissza.