Drágább a gyümölcs
A drágulást az idényáras élelmiszerek vezetik. A tavalyinál hűvösebb idő miatt a friss zöldség, gyümölcs ára 21,3 százalékkal magasabb az elmúlt évinél. A liszt ára 12,7 százalékkal emelkedett, a száraztészta és a sertéshús egyaránt 4,5, míg a baromfihús 3,9 százalékkal drágult. Olcsóbb lett viszont a tojás és a cukor, előbbiért 11,7, utóbbiért 4,9 százalékkal kell kevesebbet fizetni.
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,8 százalékkal emelkedett a szeszes italok és a dohányáruk ára is. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (négy százalék), ezen belül a szemétszállítás 7,6, a helyi tömegközlekedés 5,3 százalékkal drágult. (A szemétszállítás díját júliustól csökkentette tíz százalékkal a parlament, így a júniusi statisztikában ennek még nem lehet nyoma.)
Az áram, a vezetékes gáz és a távfűtés ára azonban már januártól csökkent, és elsősorban ennek volt köszönhető, hogy éves összevetésben a fogyasztói árak átlagosan az említett, két százalékot el nem érő mértékben emelkedtek. A gáz és az áram tíz-tíz százalékkal lett olcsóbb, a távfűtésért viszont 11,7 százalékkal kellett most kevesebbet fizetni, mint egy évvel korábban.
Jó hír viszont, hogy az előző hónaphoz képest júniusban a fogyasztói árak átlagosan mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek – vagyis lényegében stagnáltak. A KSH adatai szerint az élelmiszerekért átlag 0,3 százalékkal kellett többet fizetni, elsősorban az idényáras élelmiszerek, így a burgonya, a friss zöldségek és gyümölcsök 4,5 százalékos áremelkedése miatt.
Egyelőre nehéz megmondani, hogy a következő hónapokban hogyan alakulhat az infl áció, árfelhajtó és árcsökkentő tényezők egyaránt befolyásolhatják az adatokat – mondta az MTI-nek Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Árcsökkentő hatása lehet a további rezsicsökkentéseknek, míg drágulást okozhat az elektronikus útdíj, a trafiktörvény miatt a dohánytermékek érdemi drágulása várható, és a tranzakciós illeték emelése is valószínűleg inflációs hatással jár majd. Az Erste elemzője szerint ha lesz további rezsicsökkentés, akkor a következő hónapokban is két százalék alatt maradhat a fogyasztói árindex, éves átlagban pedig várhatóan két százalék körül alakul az infláció 2013-ban.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzőjének várakozása szerint az infláció az üzemanyagáraknál jelentkező bázishatások, valamint a dohánytermékek kiskereskedelmi árrésének emelése miatt enyhén két százalék fölé emelkedhet a következő hónapokban, augusztustól azonban újra csökkenhet a palackos gáz, a víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak csökkentése miatt. Az idén 2,1, jövőre 2,9 százalékos átlagos inflációt vár, nem számolva a várható további háztartásienergiaár-csökkentéssel.
A júniusi 1,9 százalékos inflációval immár három hónapja két százalék alatt van a fogyasztói árak emelkedése, így stabilnak mondható ez az alacsony szint. Ezzel szinte biztosra vehető, hogy a soron következő kamatdöntés alkalmával újra csökkentésről határoz majd a Magyar Nemzeti Bank – mondta el Horváth István, a K & H Alapkezelő befektetési igazgatója. Az alapkamat hamarosan négy százalék alá süllyedhet: az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kötvényvásárlási programjának leállásától tartó befektetők megnyugodtak, így a nemzetközi környezet is kedvezőbb. Mivel a csökkenő kamatszint miatt a következő hónapokban a forint árfolyamának gyengülésére számítunk, ezért a befektetőknek érdemes lehet befektetéseiket nemzetközi eszközökkel, devizabefektetésekkel erősíteni – tette hozzá.
Az MNB nem áll le
Matolcsy György elnök és Pleschinger Gyula monetáris tanácstag után Gerhardt Ferenc alelnök is úgy nyilatkozott, hogy a jegybank egyelőre nem áll le az alapkamat csökkentésével.
A Heti Válasznak adott interjúban a Matolcsy György jegybankelnök által június végén mondottakra irányuló kérdésre úgy válaszolt: „A monetáris tanács legutóbbi kamatcsökkentését indokló közleményének fényében egyetértek vele.” Matolcsy György akkor úgy fogalmazott: a kamatcsökkentési ciklusnak még nincs vége, van még lehetőség csökkentésre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a monetáris tanács figyelembe veszi a globális pénzpiaci kockázatokat, és figyeli a külföldi monetáris élénkítési programok alakulását.
Gerhardt Ferenc a csütörtöki interjúban beszélt arról is, nem hiszi, hogy Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke az MNB és a PSZÁF összevonását követően a jegybankban folytatná karrierjét. „Bizonyára meg fogja találni a helyét a piacon” – fogalmazott.
